horthy-korszak
"Horthy Miklós nélkül lehet, hogy nem lenne Magyarország" (Videóriporttal)
A kormányzó méltóságteljes újratemetése a rendszerváltás időszakának egyik legfontosabb jelzés és jelkép értékű eseménye volt. Lezárt egy korszakot, és megnyitott egy újat, a nemzeti érzés újjászületésének és erősödésének időszakát - mondta Fazekas Sándor korábbi vidékfejlesztési miniszter Kenderesen, Horthy Miklós újratemetésének harmincadik évfordulóján. A megcsonkított Magyarország kormányzójának szülőfalujában nagyszabású ünnepéllyel tisztelegtek az államférfi és családja előtt, melyet a kenderesi önkormányzat és a Horthy Miklós Alapítvány közösen szervezett. Szintén az újratemetés évfordulóján nyílt meg az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával megvalósult Horthy-korabeli közlekedési kiállítás a vasútállomáson, ifj. Horthy István, a kormányzó fia tiszteletére. A kiállítást Lázár János nyitotta meg.
Horthy Miklós és a fasizmus (II. rész)
Végre tegyük már rendbe történelmünket. A rendszerváltás után, nagy viták közepette, Antall József miniszterelnöksége alatt, harminc éve temették újra (1993. szeptember 3.) Horthy Miklós kormányzó és családja hamvait Kenderesen. Most, az újratemetés évfordulójának tiszteletére emlékünnepséget rendeznek Kenderesen vasárnap, a Horthy-ligetben. Stefka István cikkének második része. A cikk első része itt olvasható.
Horthy Miklós és a fasizmus (I. rész)
Végre tegyük már rendbe történelmünket. A rendszerváltás után, nagy viták közepette, Antall József miniszterelnöksége alatt, harminc éve temették újra (1993. szeptember 3.) Horthy Miklós kormányzó és családja hamvait Kenderesen. Most, az újratemetés évfordulójának tiszteletére emlékünnepséget rendeznek Kenderesen vasárnap, a Horthy-ligetben.
Szélsőségesek bíróság előtt a Horthy-rendszerben – Honi felderítés (Videó)
Józan értékítéletű ember ma már nem retteg a Horthy-fasizmustól, mégis sokan vannak idehaza és a szomszédos népek körében is, akik megteszik, ezért nem lehet elégszer cáfolni. Az viszont ritkán kerül szóba, hogy miként állt a Horthy-rendszer a valóban szélsőséges, társadalom- és államrend-felforgató törekvésekhez. Hiszen valóban léteztek akkor még számottevő erejű fasiszták, a kommunista mozgalom pedig akkor is egyre intenzívebben próbálta megdönteni a törvényes rendet. A kettő között különbséget tett, hogy a kommunisták akkor már túl voltak a bemutatkozáson: 1919-ben az egész ország megláthatta, miféle alakok ezek. A fasiszták viszont még csak bontogatták a szárnyaikat, és egyelőre senki sem sejthette, mivé fajul majd 1944-ben a tevékenységük. Az ügyészségen és a bíróságon viszont egyiküknek se volt pardon, ha túlzásba vitték a mozgalmi szervezkedést. A szélsőségesekkel szembeni hozzáállásról, ellenük indított perekről és a párhuzamosan leültetett Rákosiról és Szálasiról Drócsa Izabella jogtörténész árult el részleteket.
Trianon poklából vissza az életbe – Honi felderítés (Videó)
Sokat emlegetjük a Trianonnal kapcsolatos számokat, az elrabolt négyzetkilométereket, elcsatolt emberek tömegét, köztük magyarok millióit, ám beszélni kell az elvett ipari létesítményekről és bányákról, valamint az országunk tényszerű kirablásáról a megszálló románok, csehek és szerbek által elvitt gépekről, vagonokról, élőállatról és bármiről, ami mozdítható volt. Csak így lehet érzékeltetni, mennyire kilátástalan helyzetbe kerültünk 1920-ra – a kortársak közül jó néhányan úgy gondolták, a maradék Magyarország életképtelen, s így meg vannak számlálva a magyar államiság napjai. Mégis elkövettük azt a bravúrt, hogy túléltük ezt a csapást is, és az országnak folytatnia kellett az életét. A válságmenedzsment enyhe kifejezés arra a feladatra, amely Horthy Miklós és a korszak kormányai nyakába szakadt: egy gazdasági, társadalmi, külpolitikai, önbecsülési szempontból egyaránt padlóra taszított országot kellett kivezetni a reménytelen helyzetből. Ez azonban hihetetlenül látványosan sikerült, és két évtizeddel később már egészen más arcát mutatta az ország. Ennek az óriási teljesítménynek jártunk utána Ujváry Gábor, a Veritas Intézet történésze segítségével.
Minden másképp volt – Új könyv a Horthy-rendszer kezdeteiről
Veszprémy László Bernát, a fiatal, de már több könyvet jegyzett történész és publicista nagy fába vágta a fejszéjét, amikor arra vállalkozott, hogy rekonstruálja az 1921-es év fő eseményeit a résztvevők szemszögéből. Az 1921 – a Horthy-rendszer megszilárdulásának története című könyv műfajilag nagyszabású történelmi körkép.
Karády Katalin örökre a magyarság legendája marad – Kádárék még meghalni sem engedték haza az „ijesztően” népszerű csillagot
Karády Katalint imádták és imádják a magyarok, olyan legenda volt, akit a kommunizmusban sem felejtettek el. Pedig filmjeit betiltották, őt ellehetetlenítették, nem véletlenül ment el Amerikába. Semmit sem számított, hogy Karády a vészkorszak idején magyar zsidókat mentett, a Gestapo után az ÁVH is elővette. Kádárék nemcsak rehabilitálni nem engedték, de még hazajönni sem jöhetett – meghalni. Ennek ellenére akkora csillag volt, hogy amikor 1979-ben a Hanglemezgyár kiadta a lemezét, 400 ezer fogyott belőle. Ettől persze még jobban megrettentek Kádárék. Tóth Eszter Zsófia történész írása.
Bár a baloldal az emlékét is szeretné kitörölni, mi, magyarok a Horthy-korszakban álltunk föl a padlóról
A kommunista diktatúrában és azóta is mindent megtett és megtesz azért a baloldal (és liberális „szárnysegédje”), hogy kitörölje történelmi emlékezetünkből a Horthy-korszakot. Az érintett történészek és értelmiségiek először még összemosták az egész rendszert a fasizmussal és a nácizmussal; mostanában kicsit „enyhült” a hamisítás, és úgy festik le, mintha valamiféle történelmi zsákutca lett volna. Valójában Bethlen István vezetésével a korszak vezetői a megsemmisülés széléről hozták vissza a megcsonkított országot, olyan gazdasági és kulturális fellendüléssel, amire ma is büszkék lehetünk.Ajánljuk még