Pesti Srácok

Minden másképp volt – Új könyv a Horthy-rendszer kezdeteiről

Minden másképp volt – Új könyv a Horthy-rendszer kezdeteiről

Veszprémy László Bernát, a fiatal, de már több könyvet jegyzett történész és publicista nagy fába vágta a fejszéjét, amikor arra vállalkozott, hogy rekonstruálja az 1921-es év fő eseményeit a résztvevők szemszögéből. Az 1921 ­– a Horthy-rendszer megszilárdulásának története című könyv műfajilag nagyszabású történelmi körkép.

Veszprémy László Bernát műve aprólékosságával, kidolgozottságával leginkább Hieronymus Bosch németalföldi festő triptichonjaira emlékeztet, amelyeken a művész az emberi gyarlóság számtalan apró részletben megfestett drámáját – vagy éppen komédiáját – festette meg. Mielőtt a könyv ismertetésébe fognék, az első szó a kritikáé: meggyőződésem, hogy a „Horthy-rendszer” fogalma történelmietlen, a múlt rendszer történetírásának maradványa. Mivel az egész rendszert – nem Horthyét, hanem a kapitalizmust – bűnösnek tartották, megszemélyesítették a démonizált Horthy nevével. Semmilyen eredményét nem ismerték el, és minden bűnért őt tették meg felelősnek. 1921 és 1944 között parlamentáris rendszer működött Magyarországon, változó miniszterelnökök és kormányok alatt. Ezek, és nem az államfő voltak a politika fő alakítói. Nem lehet egy „rendszer” alá besöpörni Teleki két miniszterelnökségét, Bethlen, Darányi, Gömbös, vagy Imrédy és Kállay miniszterelnökségét és kormányát. A szerző személyes beszélgetésben elmondta, hogy maga is kompromisszumként, az elterjedt használatnak engedményt téve használta ezt a fogalmat, és aligha teszi meg még egyszer.

Miért éppen 1921?

1921 eseménydús és sorsfordító esztendő volt. Akkor történt a trianoni békediktátum egyetlen sikeres és tartós módosítása, Baranya és Nyugat-Magyarország egy részének – Pécs, Sopron és környékük – visszavétele. Akkor próbálkozott IV. Károly király kétszer is a trón újbóli elfoglalásával, de akkor kellett megküzdeni a világháború és a forradalmak örökségével, a trianoni menekültek tömegével, a nyomorral. A nemzeti önkép megrendülése, az elárultság érzése egy meglehetősen ellenséges vagy bántóan közömbös nemzetközi közegben nyomasztóan terhelte a szellemi életet. A forradalmak, és a kommün emlékezetével csak hamisítás árán lehetett megküzdeni: el kellett felejteni, hogy az új rezsim hívei közül hányan lelkesedtek Károlyiért, például Gömbös Gyula, Bangha Béla, Prohászka Ottokár, Klebelsberg Kuno. Zadravecz István páter „liberális kommunistának” nevezte magát, de sokan együttműködtek akár a Tanácsköztársasággal is, például Szabó Dezső író, vagy az 1923-tól fajvédőként fellépő képviselő, Lendvai István újságíró.

PestiSracok facebook image

A turanizmus, keleti eredetünk, és a Nyugattal való szembenállásunk hirdetése virágkorát élte, tükrözve a csalódást a nyugati nagyhatalmakban. Mindezt leöntötték egy primitív fajelmélettel, amelyben a „fajmagyarok” előnyös tulajdonságait hangsúlyozták a románokkal, szlovákokkal és zsidókkal szemben. Még magyar vallás alapítására is volt kísérlet, ugyanakkor nem igaz, hogy a nagyhatalmak kizárólag ellenségesen viszonyultak volna a magyarokhoz, hiszen támogatásuk nélkül nem lett volna lehetséges a soproni népszavazás. A budapesti követek is nem ritkán egyenesen a magyarok iránt elfogult jelentéseket küldtek haza. Kevesen tudják, hogy a „keresztény kurzus” kezdetekor milyen mély ellentétek feszítették a katolikus és protestáns egyházak közötti viszonyt. Veszprémy ennek kifejtésével sem marad adós. Ami a revíziós sikert illeti, sok felesleges vérontás, közönséges gyilkosságok, fosztogatások, antiszemita kilengések kísérték. Sem Prónay, sem Ostenburg-Moravek, vagy Héjjas nevét nem lehet tisztára mosni, még ha el is ismerjük szerepüket a területek visszaszerzésében. Megítélésük már a maguk korában sem volt egyértelműen pozitív, tehertételt jelentettek a magyar kül- és belpolitikának egyaránt.

A vízválasztó: a király kísérletei a trónja elfoglalására

Az év legfontosabb belpolitikai konfliktusa a király személye körül pattant ki. Szemben a köztudomással, a szerző meggyőzően bizonyítja, hogy a király visszatérte nem a kisantant vagy az antant fenyegetése miatt nem volt lehetséges. Ez egy korabeli mítosz, amivel a királypárti tömegeket csitították. Ezeknek az országoknak sem erejük, sem lehetőségük vagy kedvük nem volt a beavatkozásra. Sokkal inkább a szabad királyválasztók erőfölénye és Horthy ragaszkodása a hatalomhoz volt az, ami miatt nem engedte vissza Károlyt a trónra. A könyv a korabeli sajtóból és emlékiratokból vett, rendkívül gazdag idézetgyűjteménnyel hozza személyes közelségbe az eseményekben részt vevők gondolkodását, szándékait. Bár úgy tűnhet, hogy a deheroizálás a célja, korántsem erről van szó. Csak azt közvetíti, ami a hatalmas, terjedelmesebb könyvhöz méltó forrásanyagból kiolvasható, ami igazolhatóan történt. Ha az derül ki, hogy az ország újjáépítése, a konszolidáció feladatát nem éppen héroszok, hanem nagyon is esendő – vagy egyenesen bűnös – személyek vették a vállukra, az nem a források hibája. A múlt megismerése, józan, illúziók nélküli tudomásul vétele segíthet abban, hogy a jelenkori politikusi teljesítményeket, saját életünk vívmányait is jobban tudjuk értékelni.

Kiemelt kép: Horthy a visszatért Pécsett, 1921. Fotó: Fortepan

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.