Pesti Srácok

Vagyonelkobzás és út a börtönbe – Pócs János volt az Öreg vendége

Ez a Tisza programja, amely a magyar demokrácia, a jogállamiság sárba tiprása – jelentette ki Pócs János Stefka István műsorában, az Öregben.

Ez figyelmeztetés a szemellenzős tiszás szavazóknak is, hogy bármikor eljöhet értük is az a bizonyos „fekete kocsi”, közöttünk él majd a csengőfrász, mint a kommunista diktatúra idején, a Rákosi-Kádár-korszakban. Ez történik, amikor a politika nyomoz az ügyészség helyett és a politikusok ítélnek a bíróság helyett. Az országgyűlési képviselő felhívta arra is a figyelmet, hogy országos portálokon jelentek meg felhívások, hogy névtelenül fel lehet jelenteni bárkit. Ez a tipikus bolsevista házmester tempó. Pócs János idézte Kövér László házelnököt, aki a választás éjszakáján ezt mondta:

most fognak előjönni a Júdások, s lesznek jó sokan. Ezzel is tisztulni fog a Fidesz.

Az irigység, a bosszú, a rosszindulat lesz a mérce – szögezte le a Jászság képviselője –, ami tovább mélyíti a társadalom megosztottságát. Valami megreccsent az emberek gondolkodásában. Pócs János úgy látja, hogy ha a nemzeti oldal hibázott is, mégis lerakta 16 év alatt a nemzeti megmaradás alappilléreit. Ha Brüsszelnek engedtünk volna a gender-, a pedofília-, az lmbtq-ügyekben, nem hozzuk meg a gyermekvédelmi törvényt, akkor ma nem Magyar Péter lenne a miniszterelnök.

Később lehet, hogy mindenki belátja, hogy nekünk volt igazunk, de lehet, hogy senki.

Akkor egyedül maradunk, s egyenes gerinccel fogunk meghalni. Mi a nemzeti minimum, a nemzeti együttműködés pilléreit leraktuk – hangsúlyozta a képviselő, de ha azt lebontják, akkor rájuk fog szakadni a tető.

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.