Nahát! Ursuláék nem őrizték meg az üzeneteket az átláthatóság érdekében
Fotó: Olivier Hoslet
Az Európai Bizottság bírálatok kereszttüzébe került, miután az európai ombudsman szerint az uniós vezetők egyes esetekben olyan titkosított üzenetküldő alkalmazásokat használnak hivatalos kommunikációra, amelyek megnehezíthetik az átláthatóságot. A vita középpontjában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke áll, aki továbbra sem adott részletes magyarázatot egyes, időközben törlődött üzenetek sorsára. Az ügy egyik eleme egy állítólagos, Emmanuel Macron francia elnöktől érkezett üzenet, amely a Mercosur-megállapodással volt kapcsolatos.
Az ombudsman szerint aggályokat vet fel, hogy fontos politikai kérdésekről és megállapodásokról olyan alkalmazásokon keresztül folyhat kommunikáció, ahol az üzenetek automatikusan törlődhetnek. A jelentés szerint ez korlátozhatja a döntéshozatal átláthatóságát és a későbbi ellenőrizhetőséget.
Az ügy kapcsán Teresa Anjinho európai ombudsman hivatalos megrovásban részesítette az Európai Bizottságot, és „súlyos hiányosságokra” hívta fel a figyelmet. A vizsgálatot egy francia újságíró kérelme indította el, aki hozzá szeretett volna férni egy, a sajtóban említett, Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen közötti üzenetváltás tartalmához a Mercosur-megállapodással összefüggésben.
A Bizottság válasza szerint az érintett üzenet már nem áll rendelkezésre, mivel az alkalmazott rendszer tárhelykezelési okokból automatikusan törli a régebbi üzeneteket.
Az ombudsman ugyanakkor megállapította, hogy az újságíró megkeresését az illetékes főtitkárság hosszú időn keresztül nem kezelte érdemben. A jelentés szerint a kérelem több mint egy évig nem kapott megfelelő választ, ami az átláthatósági szabályok érvényesülésével kapcsolatban vet fel kérdéseket.
A vizsgálat eredményeként az ombudsman reformokat sürgetett. Javaslata szerint az állam- és kormányfők, valamint az uniós intézmények vezetői közötti hivatalos kommunikáció részét képező szöveges üzeneteket meghatározott ideig meg kellene őrizni annak érdekében, hogy szükség esetén biztosítható legyen a nyilvános ellenőrzés.
A jelentés összegzése szerint az ideiglenes vagy automatikusan törlődő üzenetváltások nem szolgálhatnak az elszámoltathatóság megkerülésének eszközéül a közéleti döntéshozatalban. A kérdés azért is kapott nagy figyelmet, mert korábban a Pfizer-vakcinák beszerzésével kapcsolatos, úgynevezett „Pfizer-gate” ügyben is felmerült, hogy Ursula von der Leyen és a vakcinagyártó vezetője között szöveges üzenetváltások történtek, amelyek tartalmát a Bizottság nem hozta nyilvánosságra.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
