A diagnózis: állam
A VEM motorgyártó csődbe megy. A Ryan Air megszünteti járatait. A drezdai, lipcsei és dortmundi járatokat törölték, máshonnan pedig alig indulnak járatok. A száraz ok: túl magasak a német adók és járulékok. Két hasonló hétköznapi hír a tucatnyi közül ezen a héten. Rocco Burggraf német publicista látlelete Németországról, Sebes Gábor tolmácsolásában. Rendes ember ez a Karsai...
A HVG-ben jelent meg Karsai László történész cikke arról, hogy Sulyok László köztársasági elnök szerinte hazudott az édesapja múltjáról. Akinek két anyja van
Ezt a magyaros kiszólást mindenki legalábbis hallotta már. Az Európai Bíróság jóvoltából most már a tagállamoknak is el kell ismerniük, hogy egyeseknek lehet két anyjuk, akkor is, ha a saját nemzeti joguk ezt kizárja.
Magyar származású csillagász az „antirasszista” őrület újabb áldozata
John Kormendy amerikai csillagász rendkívüli egyetemi és tudományos karriert futott be, elhalmozták elismerésekkel, társasági tagságokkal, most mégis lesújtott rá a neobolsevik élcsapat vasökle. Közzétett egy tudományos értekezést – a kinyomtatást megelőzően – arról, hogyan lehet a tudományos posztok esetén kizárni a szubjektív tényezőket. Ez annyira felháborította a hivatásos sértődötteket, hogy nemcsak a tanulmányt tüntették el az Amerikai Tudományos Akadémia közleményeinek oldaláról, de a kinyomtatását is megakadályozták, sőt, Kormendynek a témáról írt, már kinyomtatott könyvét sem terjeszthetik. Az elménket veszik célba – 2. rész
Folytatjuk François du Cluzel tanulmányának az ismertetését, amit a kognitív hadviselésről tart a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnoksága (Allied Command Transformation – ACT) számára. Az első részben a fogalmakat ismertettük, illetve a kognitív hadviselést megkülönböztettük a propagandától és az információs hadviseléstől. Az elménket veszik célba
A NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnoksága (Allied Command Transformation – ACT) 2003-as megalakítása óta a folyamatosan változó kihívásokra adandó válaszokat dolgozza ki, a fejlődési és átalakulási irányokat jelöli meg. Az ACT megbízásából François du Cluzel írt egy tanulmányt a kognitív hadviselésről, ami számot tarthat a civil olvasók érdeklődésére is. Eladhatja-e Karácsony a Városházát?
A válasz röviden: nem. A Fővárosi Közgyűlés ma is hatályos 2/2012. (III. 14.) önkormányzati rendelete – Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról – rendelkezik ugyanis az úgynevezett törzsvagyonról.
Ellenzéki megfigyelésverseny
A magyar kormány ellen folytatott hibrid hadviselés része, hogy időről időre ellenőrizhetetlen hitelességű, „kiszivárgott” dokumentumokkal állnak elő. Pártatlan kívülálló nem erősítheti meg még a „dokumentumok” létét sem, nemhogy a hitelességüket. Ilyen irat a Pegasus-botrány kapcsán emlegetett ötvenezer állítólagos célpont adatait tartalmazó irat, amelyről rendszeres időközönként újabb és újabb nevet húz elő a Soros-hálózathoz tartozó magyar sajtó. Az azonban még a hibrid hadviselés történetében is példátlan, amit Márki-Zay Péter művelt: vélhetően saját maga által fabrikált iratot tárt elő, mint megfigyelésének „bizonyítékát”. Az amerikai adófizetők pénzén tettek fertőzőbbé koronavírus-törzseket
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (National Institutes of Health, NIH) egyik bírálója, Richard Ebright, a Rutgers egyetem biokémia professzora megdöbbentő vádakkal illette az intézményt. Mint a Washinton Examiner újságírójának elmondta, a NIH beismerte a saját szabályai megsértését. Minden másképp volt – Új könyv a Horthy-rendszer kezdeteiről
Veszprémy László Bernát, a fiatal, de már több könyvet jegyzett történész és publicista nagy fába vágta a fejszéjét, amikor arra vállalkozott, hogy rekonstruálja az 1921-es év fő eseményeit a résztvevők szemszögéből. Az 1921 – a Horthy-rendszer megszilárdulásának története című könyv műfajilag nagyszabású történelmi körkép. Elnézik a szabálysértéseket Amerikában, de elnézik Budapesten is
San Franciscóban a Walgreens nevű gyógyszertár-lánc bezárni kényszerül öt üzletét a megfékezhetetlen, szervezett lopáshullám miatt, amelynek következtében az üzletlánc átlagának az ötszörösére emelkedett a hasonló esetek száma. Eközben a biztonságra költött összeg a negyvenhatszorosa a korábbi átlagnak. Tudunk-e védekezni a hibrid hadviselés ellen?
Meggyőződésem, hogy Magyarország ellen a hibrid hadviselés sok elemét felmutató támadás folyik. Ki és miért támadja Magyarországot és kormányát? Tudunk-e védekezni? Újabb óriási leleplezés! És ismét a titkosszolgálat, a nem kormányzati szervezetek és a sajtó összjátékával...
Pandora-papírok néven újabb botránykeltéssel próbálkoznak a Pegazus-üggyel kudarcot valló erők. Mint ismert, több mint tizenhat, offshore-cégek létesítésével foglalkozó ügyvédi és könyvelőiroda több millió dokumentuma „szivárgott ki”. Ez az első hasonlóság a két botránynak szánt médiaművelet között: olyan információkhoz jutottak a sajtóorgánumok, melyeket az adatok kezelői és forrásai minimum hét pecsét alatt szeretnének tudni, és ennek megfelelő védelemben részesíteni. Pegasus-ügy: az Amnesty International már magyarázkodik
Az Amnesty izraeli lerakata tegnapelőtt nyilatkozatot tett közzé, miszerint az Amnesty soha nem állította, hogy az 50 ezres listájukon szereplő személyeket lehallgatták volna, vagy hogy a listának köze lett volna az NSO nevű izraeli céghez. Ha a nemzetközi sajtó erről mást írt, arról ők nem tehetnek. A nemzetközi sajtó ingerküszöbét nem érte el a hír, Magyarországon csak a Neokohn portál írt róla. Ez a Pegazus még virslinek sem jó – 2. rész
Magyarország nem véletlenül lett a Soros támogatta szervezetek és a balliberális sajtó által alapított Pegasus-konzorcium célpontja. Az USA Ukrajna és a NATO közeledésének akadályozása miatt neheztel ránk. Magyarország – bár részt vesz bennük – nem lelkesedik az Oroszországra kivetett szankciókért, amelyek egyébként egész Európának károsak, kizárólag az USA érdekében állnak. Ez a Pegazus még virslinek sem jó
A magyar ellenzéki médiát elárasztották a „lehallgatási botrányról” szóló cikkek. A valóban felelős újságírás szellemében utánajártunk, milyen bizonyítékokat tud a magyar és a nemzetközi sajtó felhozni az ügyben. Kísértet járja be a Nyugatot, és hiába kapcsoljuk fel a lámpát, nem tűnik el – 2. rész
A cikk első részében arról volt szó, hogy a marxista ideológia hogyan öltött új ruhát, hogyan gyűrte le a médiát, az egyetemeket és a szórakoztatóipart, és hogyan bújik újabb és újabb, általa a többségi társadalomról leszakított kisebbségek mögé. Most bemutatjuk, hogy egyáltalán nem elméleti kérdésről van szó; a kommunizmus kísértete huhog az amerikai és a német politikában is. Kísértet járja be a Nyugatot, és hiába gyújtunk lámpást, nem tűnik el
Yoram Hazony izraeli filozófus, akit 2019-ben Orbán Viktor is fogadott, fontos írást jelentetett meg a quilette.com oldalon a marxizmus és a liberalizmus viszonyáról. Mint a bevezetőben írja, a berlini fal 1989-es lebontásával azt hittük, hogy a marxizmust egyszer és mindenkorra sikerült legyőzni. 30 évvel később azt látjuk, hogy a marxizmus teljes fegyverzetben visszatért, maga alá próbálja gyűrni a legfontosabb amerikai médiavállalkozásokat, egyetemeket, a kormányzati bürokráciát és némelyik egyházat is.