Az elménket veszik célba
A NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnoksága (Allied Command Transformation – ACT) 2003-as megalakítása óta a folyamatosan változó kihívásokra adandó válaszokat dolgozza ki, a fejlődési és átalakulási irányokat jelöli meg. Az ACT megbízásából François du Cluzel írt egy tanulmányt a kognitív hadviselésről, ami számot tarthat a civil olvasók érdeklődésére is.
A kognitív szó magyarázata: azokat a megismerési, információfeldolgozási és gondolkodási tevékenységeket nevezzük kognitív tevékenységeknek, amelyekkel érzékeljük, felfogjuk és felhasználjuk megszerzett tudásunkat – például az érzékelés és észlelés, figyelem, problémamegoldás, emlékezet. A jelenlegi konfliktusok többsége a hagyományos hadviselés szintje alatt marad. A helyét az információs, kiber- és propaganda-hadviselés, illetve a kognitív hadviselés foglalta el, ahol a hadszíntér maga az emberi elme.
Kifárasztás, kimerítés
A kognitív hadviselés egyaránt kiterjed az egyénre, az államokra és a többnemzetiségű szervezetekre. A dezinformálás és propaganda technikáit felhasználva az információ-befogadási képességnek a kifárasztására, kimerítésére törekszik. Mindenki hozzájárul ehhez a hadviseléshez, tudatosan vagy tudat alatt. Ez a fajta harc felbecsülhetetlen értékű tudáshoz juttatja ellenfeleinket a társadalomról, különösen a nyugati nyitott társadalmakról. Ez a tudás fegyverként felhasználható arra, hogy a hagyományos csatatereket megkerülve radikálisan átalakítsák a nyugati társadalmakat. A NATO ellenfelei (főleg Kína és Oroszország) hatalmas befektetéseket eszközölnek olyan új ipar- és tudományágakba (nanotechnológia, biotechnológia, információtechnológia és kognitív tudományok), amelyek további erőforrásokat nyitnak meg számukra.
Az információs hadviselést – amely az információ áramlásának ellenőrzésre törekszik – a katonai szervezetek hagyományos küldetésének támogatására hozták létre, nem azért, hogy tartós politikai sikert érjenek el vele. Ezzel szemben a kognitív hadviselés célja a tudás megszerzésének és felhasználásának megakadályozása. A kognitív tudományok a tudás és a hozzá kapcsolódó folyamatok minden ágát felölelik (pszichológia, nyelvészet, neurobiológia, logika stb.).
Érdekes, hogy a NATO elemzőjének nem tűnik fel ennek kapcsán az amerikai iskolarendszer szétverése. A matematika, mint fajilag nem semleges tudomány, a kritikus fajelmélet erőltetése, az osztályzás elmaradása a "faji egyenlőtlenség" miatt, az ez ellen tiltakozó szülők belföldi terroristának minősítése azért elég feltűnőek, ha már a tudás megszerzésének akadályozásáról beszélünk.
Célpontok
A ’90-es évek elejétől kezdve a politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi területen alkalmazták a kognitív hadviselést. A modern információtechnológia minden használója lehetséges célpont. A nemzet teljes humántőkéjét veszik vele célba. A pszichológiai befolyásolás (social engineering) annak művészete és tudománya, hogy az embereket rávegyük kívánságaink teljesítésére. Az emberek könnyű célpontok, hiszen mindannyian megosztanak magukról információkat, és ezzel ellenfeleik „zoknibábjainak” (hamis identitással a közösségi fórumokon szereplők) a kezére játszanak. A kognitív hadviselés a bizalom elpusztítására törekszik, legyen az a választási folyamatba, az intézményekbe, a szövetségesekbe vagy a politikusokba vetett bizalom. Ezzel nem azt befolyásolják közvetlenül, amit gondolnak, hanem inkább a gondolkodásmódot.
Több lesz a támadás
A magyar kormány elleni hadjáratok – a szüntelen korrupciós vádak, a Fudan egyetem kínai titkosszolgálati hadállásnak minősítése, a kínai és orosz vakcinákkal szembeni sajtóhadjárat, a Paks–2-vel való riogatás – mind a bizalom aláásására irányulnak, nem tényszerű bírálatok.
Ellenfeleinknek könnyebb és olcsóbb a saját rendszerünkbe vetett bizalmat aláásni, mint megtámadni a villamoshálózatot, gyárainkat vagy katonai támaszpontjainkat. Ezért a jövőben a támadások és a támadók számának növekedése várható, ami növeli a kiszámíthatatlan hatások kockázatát.
A kognitív hadviselés annak a globális stratégiának a része, amellyel meggyengíteni és destabilizálni igyekszenek intézményeket és államokat, beavatkoznak a lakosság életébe a választásaik befolyásolása, autonómiájuk és intézményeik szuverenitásának korlátozása érdekében. Az ilyen hadjáratok mind valós, mind eltorzított információkat, eltúlzott tényeket és kitalált híreket terjesztenek. A kognitív hadviselés az emberi elme sebezhetőségeit használja ki, az információfeldolgozás emberi módját. A technológiai fejlődés az információk olyan áradatát zúdítja ránk, amelynek a feldolgozására már nem vagyunk képesek.
A kognitív hadviselés abban különbözik a propagandától, hogy a legtöbben akaratlanul vesznek részt benne. Míg a propagandának passzív elszenvedői voltunk, most aktívan hadakozunk mi is. Az emberi tudásfolyamatok kihasználása komoly iparrá fejlődött. Várható, hogy a mesterséges intelligencia további fejlődésével a propagandisták radikálisan új és nagy erejű eszközöket kapnak az emberi elme manipulálására, az emberi viselkedés megváltoztatására. A digitális gazdaság nagy cégei olyan adatok megszerzésére dolgoztak ki új eszközöket, amelyeknek az átadása nem áll a felhasználók szándékában. Ezt eredetileg a hirdetések jobb célzásához használták, de más lett belőle: a megfigyelési kapitalizmus forrása.
(Folytatjuk)
Vezető kép: részlet a tanulmány borítójából
