német megszállás
Így csináltak belőlünk nácit a németek
Ugye, emlékszünk, mennyire fájt a magyarországi balliberális rikoltozókórusnak a Szabadság téri német megszállási emlékmű? Ugye, emlékszünk, milyen hisztériát csaptak miatta? Tüntettek, odatáboroztak, kempingeztek, körbeszemetelték; ma is ott van mellette az a kaotikus szemétkupac. Azt hangoztatták, hogy az emlékművel a németekre próbálja átkenni a kormány a magyarok felelősségét – őszinte szembenézés helyett. Érdekes egybeesés, ki mindenkinek volt eddig fontos, hogy a magyarok felelősségét jó vastagon aláhúzza a németek által kitervelt és megvalósított holokausztért: a náciknak és a kommunistáknak. Nemcsak a zsidóság, hanem az egész ország számára iszonyú időszak kezdődött 80 évvel ezelőtt, amikor a Német Birodalom katonai erővel megszállta szövetségesét, Magyarországot, és ideküldte basáskodni fölöttünk a történelem egyik legundorítóbb véglényét, Edmund Veesenmayert. Nézzünk hát szembe őszintén a történtekkel!
Nyolcvan évvel ezelőtt szállta meg hazánkat Hitler hadserege
Magyarország nyolcvan évvel ezelőtti német megszállása elkerülhetetlen volt – hangzott el az évforduló alkalmából tartott konferencián hétfőn, Budapesten.
Rendes ember ez a Karsai...
A HVG-ben jelent meg Karsai László történész cikke arról, hogy Sulyok László köztársasági elnök szerinte hazudott az édesapja múltjáról.
A történész, aki az irháját mentő náci tömeggyilkos és a magyargyűlölő kommunisták szóvivője lett
A kitörésre párás szemekkel emlékezőket terepruhás, bakancsos, indiai napszimbólumos tetoválást viselő kopasz hagyományőrzőkként képzelik el a legtöbben. Még az antifák is így képzelik el őket, amikor azt keresik, kit kalapálhatnak fejbe sunyin, gyáván, hátulról. Pedig a kitörés és úgy általában bármilyen német háborús cselekmény javíthatatlan rajongói közt mások is megbújnak – például teljesen hétköznapi kinézetű történészek. Olyanok, akik csak a gardróbtükörnek veszik fel a náci egyenruhát, meg persze gyűjtik, adják-veszik a náci relikviákat. Igaz, Ungváry Krisztián esetében a történész minősítés erős revízióra szorul, hiszen bőven bizonyította már, mennyivel fontosabb számára az igazságnál a propagandacélok szolgálata. Ilyen kaliberű valósághajlító fantaszták Romániában dákorománságot, Szlovákiában nagymorvaságot tanítanak, úgyhogy a saját tudományos reputációjukra kényes történészek nem is szívesen mutatkoznak a társaságukban.
Téveszmék, tévhitek, történelmi hamisítások, hazugságok – Szakály Sándor történész és az Öreg
A szovjet doni áttörés 1943. január 12-én, 81 éve Magyarország számára súlyos következményekkel járt – katonailag és politikailag egyaránt. A 2. magyar hadsereg komoly vérveszteséget szenvedett, de nem 200 ezer magyar maradt ott a Donnál. Szakály több dokumentumot idézve nevezi hamisnak ezt a számot, ami Münnich Ferenc 1958-ban megjelent könyvében szerepelt először, és azóta használják forrásként egyes magyar történészek. A másik nagy téma, amiről beszélünk Szakály Sándorral, hogy nemsokára lesz 80 éve, hogy 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. Itt is sok tévhitet, történelmi hazugságokat kellett helyre tenni.
Deutsch Tamás szerint történelmi előrelépés, hogy ma már nem megszállni akarnak minket a németek
A Fidesz EP-képviselője reagált a német szociáldemokrata politikus, Katarina Barley szavaira, aki örül, hogy a brüsszeli nyomásgyakorlás hat Magyarországra, és azt is mondta, hogy pénzügyileg ki kell minket éheztetni. Deutsch Tamás ezzel kapcsolatban megjegyezte: történelmi előrelépés, hogy a németek ma már nem megszállni akarnak bennünket. A politikus a magyar kormányt ért kritikák mellett sem ment el szó nélkül: ami a svéd NATO-csatlakozást illeti, szerinte a legocsmányabb politikai hazugságokkal támadtak minket, és nem csoda, hogy megnyugtató válaszokat várunk egy ilyen fontos kérdésben a svédektől.
„Mit nem beszél az a német?” – Honi felderítés (Videó)
Németek? Osztrákok? Osztráknémetek? Németosztrákok? Az 1848-as forradalmunk és az 1944-es megszállásunk egymáshoz közel eső évfordulóin mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy mikor kivel álltunk szemben. Különös, amikor ezzel kapcsolatban nem egyezik az egykori kortársak és a jelenkor által használt fogalom, ahogy az is különös, amikor kibogozhatatlan összefonódások látszanak a két(?) nép között. Márpedig fontos lenne ezt tisztázni, ha el akarunk igazodni az újkori történelmünkben. Aztán rátérhetünk arra, hogy ki mit és mennyit lopott, illetve rabolt el Magyarországtól területben és pénzben – különös tekintettel a németek által Magyarországtól 1941 és 1945 között összeharácsolt, rendkívül tekintélyes vagyonra. A háborúhoz sem volt sok kedvünk, ahhoz azonban végképp nem, hogy a németekét is jelentős részben mi finanszírozzuk. Vésey Kovács László ezúttal Takács Áron, azaz Kurtz ezredes társaságában boncolgatta gyakorlati példákkal, hogy mennyi pénzről is van szó, és mire lenne az jó nekünk.
Kövér László: a magyarok mindig rendes feltámadásra várnak
Mi, magyarok mindig rendes feltámadásra várunk, ez pedig csak akkor van, ha saját erőnkből tudjuk elhárítani a fenyegető veszélyt vagy saját erőnkből tudunk változtatni a sorsunkon – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken, az Országházban rendezett Petneházy történelmi konferencián.
Szerencsés Károly: a gyűlölet hajtotta a Budapestet ostromló szovjeteket (PestiTV-videó)
A második világháború egyik legvéresebb ütközete zajlott le 75 évvel ezelőtt, 1944–45 fordulóján Budapesten. A történészek a csata hevességét és jelentőségét a sztálingrádi összecsapáshoz hasonlítják. A magyar fővárosban ütközött meg a világtörténelem két legrettenetesebb fegyveres ereje, a német Wehrmacht és a Vörös Hadsereg. Nem érdekelte sem Hitlert, sem Sztálint, sem a várost korábban bombázó amerikaiakat, hogy mi lesz Budapesttel, mi lesz a város lakosságával. Hitler csak egy erődöt látott Budapestben, amelyet koncként odadobott a szovjeteknek, hogy nyugodtan rombolják csak porrá, addig sem Berlinnel vannak elfoglalva. A Vörös Hadsereg katonái engesztelhetetlen gyűlölettel vetették rá magukat fővárosunkra. Budapestben ők csak egy távoli, nyugat-európai nagyvárost láttak, amely 50 napig ellenállt nekik, megnyújtva ezzel régóta tartó menetelésük idejét. Az viszont senkit nem érdekelt, hogy mi lesz a városban rekedt 1 millió magyar civil sorsa. A PestiTV Mintha tegnap történt volna... e heti adásában Szerencsés Károly történésszel idézte fel a történteket Ferkó Dániel műsorvezető.Ajánljuk még
Gyerekkatonák és nyomorékok – Íme az ukrán hadsereg jövője
Kezek nélküli mozgássérült, és krónikus beteg. Nők, és gyerekkatonák, velük akarják feltölteni azt a hiányt, amit semmilyen nyugati segítség nem képes pótolni Ukrajna számára: az emberanyagot. De mi lesz az országgal, ami feláldozza a jövőjét?
Korond-patak: csőbe terelték a vizét, de a parajdi sóbányán ez vélhetően már nem segíthet
Betiltják az orosz zenét Ukrajnában
Kijevben megtalálták a csodafegyvert, amivel mostmár biztosan térdre kényszerítik Putyint: bevezetik a cenzúrát a zenében is.
Trump lenyelte Brüsszelt? - Nagy árat fizetünk a kedvező vámtarifáért
A megállapodás olyan termékekre vet ki vámot, mint az autó, a gyógyszer vagy a félvezető.
