Pesti Srácok

Fellélegezhetne pénzügyi szempontból Karácsony, de mégsem teheti

Fellélegezhetne pénzügyi szempontból Karácsony, de mégsem teheti
Fotó: Hatlaczki Balazs

Július közepéig több mint 74, idén összesen pedig százmilliárd forintot kellene befizetnie a fővárosnak az államkasszába, miközben egymásra torlódnak a különféle jogcímeken kivetett adók határidejei. Bár Karácsonyék korábban abban bíztak, hogy az új kormány majd tehermentesíti valahogy a városvezetést, a miniszterelnök egyértelműen kijelentette: az adókat mindegyik önkormányzatnak be kell fizetnie, így Budapest a korábbiakhoz hasonlóan újabb inkasszó elé nézhet.

Kifut a haladékokból Budapest, július közepéig 74,1 milliárd forintot kellene befizetnie a fővárosnak az államkasszába – írta kedden a Népszava. A portál összeállítása szerint a jelenlegi törvényi kötelezettségek mellett július közepéig 74,1 milliárd forintot kellene befizetnie a fővárosnak az államkasszába. A múlt hét végén lett volna a Területfejlesztési Alap 10,3 milliárdos számlájának költségvetési törvényben rögzített határideje, de a Pénzügyminisztérium (PM) Államháztartási Szabályozásért, Humán és Önkormányzati Költségvetésért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára arról értesítette az önkormányzatokat, hogy egyelőre nem készült el az alap befizetéseit önkormányzatonként meghatározó rendelet.

Így nem érkezett meg az úgynevezett fizetési kiközlés, amely alapján az érintett településeknek be kellett volna fizetniük a még Navracsics Tibor volt területfejlesztési miniszter jegyezte adónemet, amellyel az iparűzési adó előző évhez mért növekményét vonták volna el. Ez azonban egyelőre nem jelenti azt, hogy ezt nem kell majd befizetni. Erről törvénymódosításban rendelkezhet a Tisza-kormány. A helyettes államtitkár figyelmeztette is az önkormányzatokat, hogy ne költsék el az egyelőre náluk maradt pénzt.

A költségvetési törvény szerint a befizetés önkormányzatonkénti összegét az államháztartásért felelős miniszternek rendeletben kellett volna meghatározni a május végi beszedési határidő előtt, ezt azonban sem a régi, sem az új pénzügyminiszter nem készítette el.

Ez így csak egy haladék, ami jól jöhet a Fővárosi Önkormányzatnak, amelyet ugyanakkor más sürgető fizetési kötelezettségek is terhelnek:

  • Június 15-én lejár az áprilisban az idei 37,1 milliárdos szolidaritási adó-részletre kapott fizetési halasztás.
  • Július 12-én lejár a 2025. decemberi 7,5 milliárdos részlet befizetésére vonatkozó haladék.
  • Alig három nappal később július 15-én pedig már ott a következő, a szolidaritási adó idei harmadik, 11,7 milliárd forintos részlete.

A Tisza sem fog adókat elengedni Karácsonynak

A Tisza-kormány első ülésén úgy döntött, hogy széles körű egyeztetési folyamatot kezdeményeznek költségvetési helyzetükről az önkormányzatokkal. De azt is rögzítették, hogy a felülvizsgálat nem ad felmentést a hatályos fizetési kötelességek alól. 

Magyar Péter a kormányülés utáni sajtótájékoztatón külön kitért a szolidaritási adóra, hangsúlyozva, hogy ezt minden településnek be kell fizetnie. Budapestnek is. A miniszterelnök szerint a főváros eddig is meg tudta ezt oldani, és vannak még lehetőségek a költségek visszafogására is.

Karácsony Gergelyéknek csaknem 100 milliárdot kellene ezen a címen befizetnie az idén. Többször elmondták, hogy ennyi nincs a kasszában, sőt, valójában semennyi sincs. A főváros számlája már most 48 milliárdos mínuszban van. Tavaly csaknem a teljes évben, 350 napon át folyószámla-hitelből működött a fővárosi önkormányzat, csakhogy ennek borsos ára van. A folyószámla-hitel kamatköltsége 1,7 milliárd forintot vitt el tavaly.

Az idei 37,1 milliárdos szolidaritási adó-részletre kapott halasztás jövő héten lejár, a hatályos jogszabályok szerint több haladék nem adható, így a Magyar-kormány ugyanúgy inkasszálni fog, mint az Orbán-kormány tette korábban.

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)