Pesti Srácok

Téveszmék, tévhitek, történelmi hamisítások, hazugságok – Szakály Sándor történész és az Öreg

A szovjet doni áttörés 1943. január 12-én, 81 éve Magyarország számára súlyos következményekkel járt – katonailag és politikailag egyaránt. A 2. magyar hadsereg komoly vérveszteséget szenvedett, de nem 200 ezer magyar maradt ott a Donnál. Szakály több dokumentumot idézve nevezi hamisnak ezt a számot, ami Münnich Ferenc 1958-ban megjelent könyvében szerepelt először, és azóta használják forrásként egyes magyar történészek. A másik nagy téma, amiről beszélünk Szakály Sándorral, hogy nemsokára lesz 80 éve, hogy 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. Itt is sok tévhitet, történelmi hazugságokat kellett helyre tenni.

A legújabb kutatások szerint a Donnál összesen 41 ezer az elesettek és eltűntek száma. Az is hamis állítás, hogy a magyar katonák ne harcoltak volna hősiesen a szovjet hadsereg ellen. Dokumentumok bizonyítják, hogy az óriási szovjet túlerő morzsolta fel nemcsak a magyar hadsereget, de megfutamodásra kényszerítette a német és olasz haderőt is.

– magyarázta Szakály, hozzátéve azt is, hogy Szombathelyi Ferenc, a honvéd vezérkar főnöke parancsba adta, hogy a tisztek kerüljék az értelmetlen vérveszteséget. A korabeli források szerint százalékos arányban a magyar tiszti állomány 20 százaléka, a legénység 12 százaléka, a munkaszolgálatosok 8 százaléka esett el a harcokban.

PestiSracok facebook image

Szó esik arról is, hogy Jány Gusztáv, a 2. magyar hadsereg parancsnoka megérdemelte-e a halálbüntetést? Szakály Sándor leszögezte, hogy nem érdemelte meg: katona volt, és mint katona, a háborúban teljesítette a parancsot. Ez vonatkozott Szombathelyi Ferencre is, akit átadott a magyar kormány a jugoszlávoknak és szintén kivégezték. Mindkét katonatisztet a rendszerváltás után, 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette, rangjukat viszont nem kapták vissza. Ezt a köztársasági elnök tehette volna meg, de nem tette. Szakály úgy véli, hogy ez még most sem késő; ezt a tisztességet megérdemlik, már csak a még mindig élő rokonok miatt is.

Európa nagy országai közül többen már 1939-ben térdre estek, a németek uralmuk alá hajtották őket. Magyarország a háború után még öt évig a „béke szigete” volt, tízezrével menekültek hozzánk az üldözöttek, lengyelek, osztrákok, francia, román és más nemzetiségű zsidók, ide, ahol még a zsidótörvények ellenére is biztonságban lehettek. A történész szerint Magyarországon nem volt olyan katonai erő, amely sikerrel vehette volna fel a harcot a német hadsereggel. Ellenállás szerveződött, de azok nem kommunisták voltak – ahogy a marxista történészek állítják –, hanem a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságában tömörültek, amelynek elnöke Bajcsy-Zsilinszky Endre volt.

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.