Győrfi Pál a szocikat is túlélte, de a Tisza kifogott rajta
Az egészségügyi miniszter egy posztban írta meg, hogy mi is volt a baja az OMSZ szóvivőjével, amiből kiderült, hogy túl jó kríziskommunikátor, ráadásul lojalis is a kollégáihoz, ami a vesztét okozta. Győrfi Pál neve összemosódott már a mentőkkel az évtizedek alatt, de most távozni kényszerül.
Ahová csak nézünk azt látjuk, hogy politikai alapon megy a tisztogatás. Nem csak a minisztériumokban állítják fel az ott dolgozókat és még a portást is kirúgják, de még a 43 éve az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) arcaként megismert Győrfi Pál is távozni kényszerül. Úriemberként ismertük meg és úriemberként is áll most fel jól megszokott posztjáról, nem ócsárol, nem mutogat, hanem mosolyogva átöleli utódját, akinek sok szerencsét kíván. Ezzel pedig a kommentelők tiszteletét is kivívta, aki sajnálják, hogy távozik, hiszen mint írják "Győrfi Pál nélkül nincs OMSZ". Persze legbelül biztosan csalódott és fáj neki, hogy egy korszak az életében, ami meghatározta az útját most lezárul, ráadásul politikai okok miatt úgy, hogy vajmi kevés köze van neki a politikájhoz. Mindez azért történik, mert a tiszások vérszemet kaptak és nem érdekli őket a szakmaiság, ez csak a hantabanda része. Mindenkit elküldenek, akik csak egy percig is állami szektorban dolgozva végezték a rájuk bízott munkát. Egyedül Varga Mihály, az MNB elnöke van még a helyén és marad is az ígéretek szerint, ha együtt lehet vele dolgozni. Ennek pedig valószínűleg az az oka, hogy Magyar Péter is látjak, hogy főként dilettánsokra kell hagyatkoznia, ez pedig egy olyan bársonyszék, ahol kevés lesz jó képeket lőni, valódi szakértelem kell, hogy ne omoljon össze a ház, ami most nem jönne neki jól.
Visszatérve Győrfi távozására: Az egészségyügyi miniszter egy posztban azt írta reagálva saját döntésére:
A mentés nem átlagos közszolgáltatás. Itt minden késlekedés, minden rossz döntés, minden hibás szervezési folyamat, minden elhallgatott rendszerszintű probléma emberi életekben, családi tragédiákban, maradandó károsodásokban mérhető. Ezért a mentőszolgálat kommunikációjának nem az a dolga, hogy reflexből védje az intézményt, hanem az, hogy segítse a bizalom, a szakmaiság és a tanulás kultúráját.
Innen látszik, hogy Hegedűs Zsolt nem kommunikációs szakember, jobban is tenné, ha inkább az orvoslással foglalkozna. A kríziskommunikáció ugyanis egy nagyon érzékeny terület, kevesen csinálják jól, Győrfi Pál viszont azon kevesek közé tartozik, akik jól végezték el a házi feladatot. A jó kríziskommunikátor ugyanis nem abban rejlik, hogy kiállok, szánom bánom a dolgot, minden hibát elismerek, elárulom a bajtársakat és büszként, őszintén másokat a sárba tiporva kihúzom magam a felelősség alól. Ezen a területen mindig azt kell bizonygatni, hogy akármilyen rossz is a helyzet az ügy kezelve van. Az OMSZ egyébként sokszor elismerte, ha volt belső probléma. Ilyen volt az, amikor az egyik mentős egy összetört rohamkocsit tovább rongált. Nyíltan beszélt róla a mentőszolgálat, nem sunnyogták el a dolgot. És ez csak egy példa a sok közül. Nincs ugyanis olyan munka az életben, ahol nem történnek hibák. Kétségtelen, hogyha ez az egészségügyben történik, akkor az emberéleteket is követelhet. Ez esetben viszont akkor én is kérdeznél valamit: amikor egy beteg a rossz ellátás miatt meghal egy kórházban vagy épp egy orvosi műhiba miatt akkor miért nem látjuk a főigazgatót magyarázkodni a kamerák előtt? Könnyű mindig a mentőre mutogatni, amelynek nem csak a budapesti dugóval valamint más közlekedési káosszal és a figyelmetlen járókelőkkel kell megküzdenie mielőtt a helyszínre ér, de még a verekedős betegekkel és hozzátartózókkal is. Ennek ellenére az én személyes tapasztalatom az, hogy mindig türelemmel és megértéssel fordulnak a bajba jutottakhoz, akár személyesen, akár telefonon keresztül is. Ebben az áttitűdben pedig Győrfi Pál keze vaskosan benne van.
Hegedűs doktornak nincs igaza abban, hogy mint fogalmaz:
A hallgatás, az elkenés vagy a túlzott intézményi önvédelem azonban hosszú távon éppen ezt a bizalmat rombolja.
Éppen ellenkezőleg. Ha ugyanis minden alkalommal a szóvivő beszámol arról, hogy ma sem úgy működött az OMSZ ahogyan kellett volna, ennek eredményeként pedig ma 10 embert nem tudtunk megmenteni, akkor ki fogja őket legközelebb riasztani? Senki. Azonban, ha azt kommunikálják, hogy 10 perc alatt odaértek és emberfeletti küzdelem árán visszahozták az életbe a balesetet szenvedőt, akkor az ember hisz bennük és bátran hívja őket ha baj van. Bár nem látok a mentősök életébe mégis azt gondolom inkább sikeresen végzik a munkájukat mintsem sikertelenül, nem véletlen, hogy nagyobb kösztiszteletben állnak mint például a rendőrök, akik 2006-ban olyan imázsvesztést szenvedtek el, hogy a mai napig nem sikerült százszázalékosan felemelni őket ebből a mélységből. Jelzem sajnos.
A naiv miniszter azt is írja, hogy:
Az emberek nem tökéletes intézményeket várnak, hanem olyanokat, amelyek képesek szembenézni a hibáikkal, tanulni belőlük, és világosan elmondani, mit tesznek azért, hogy ugyanaz ne ismétlődjön meg.
Hogyne... A elhunyt beteg hozzátartozója meg majd belenyugszik, hogy hoppá-hoppá elkövettek egy hibát, de legalább bánják és dolgoznak rajta, igaz ez az én rokonom életébe került, de sebaj, fátylat rá. Sajnos az emberek nem így működnek, ez nem a Bogyó és Babóca című mese, ideje lenne felébredni. Pálcát törnek egymás felett és a bűnösnek a fejét akarják. Ezek után jön a rosszhírterjesztés és a teljes bizalomvesztés egy ilyen fontos intézménynél melynek eredményeként a mentősök megítélése az lesz, hogy minek hívjuk őket, úgyis meghalunk, napról-napra ismerik be ugyanis, hogy mennyi mindent rontottak el. Az egészségyügybe vetett bizalom ott kezdődik, hogy sikerkommunikálunk. A hibákat pedig a berkeken belül kell tartani és dolgozni azok javításán. Kicsit olyan ez mint egy házasság. Ne teregessük a szennyest, oldjuk inkább meg. Majd lesz Hegedűs doktornak is tapasztalata a politikában és fogja látni, hogy kifelé sokminden nem lesz elismerve. Azokról azért fogunk tudni, mert olyan gerinces emberek alkotják a Tiszát mint az első ember, aki egy diktafonak köszönheti, hogy most miniszterelnök.
Győrfi Pál marad a mentőknél
Hegedűs dokor, aki túl sokat nem tudhat a mentők működéséről, hiszen ortopéd sebész, ezért feltéltelezem, hogy életmentő bütyökműtéteket és halaszthatatlan térdműtéteket nem hajtott végre orvosi karrierje során megnyugtat minket, hogy Győrfi Pál marad a mentőknél, hiszen 18 éves kora óta ott van, de már nem lesz szóvívő, elfáradt az a kommunikáció, amit tőle láthattunk. Az igazán vicces mégis az, hogy azt írja:
A mentőknek egy pillanatra sem celebarcokra, nem intézményvédő reflexekre és nem PR-mondatokra van szükségük, hanem szakmai, őszinte, emberséges és tanulni képes kommunikációra — olyan hangra, amely egyszerre védi a betegbiztonságot, a dolgozók méltóságát és a közbizalmat.
Mert a bizalom nem abból születik, hogy minden hibát megmagyarázunk, és mindenáron védjük az intézményt vagy annak vezetését.
Szeretném megjegyezni, hogy az országnak sem celeb miniszterelnökre és facebook posztokban arcoskodó miniszterekre van szüksége, hanem szakmailag megfontolt döntésekre és nem politikai alapú kivégzésekre. Továbbá Hegedűs doktor mondatait most el is mentem a kisagyam egyik zugában, hiszen úgy érzem szükséges lesz elővenni ezeket, amikor majd meg akarja a kormány magyarázni a megmagyarázhatatlant, védeni akarja a védhetetlent és véletlenül sem akar majd tanulni a hibáiból, aminek mi magyar állampolgárok isszuk majd meg a levét.
