Vádat emelt az Integritás Hatóság elnökével szemben a Központi Nyomozó Főügyészség
Fotó: Havran Zoltán
Biró Ferenc Pál egy brüsszeli székhelyű tanácsadó céggel három olyan szerződést is kötött, amelyek tartalma összeegyeztethetetlenek voltak a hivatal hatáskörébe tartozó feladatokkal.
Hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt vádat emelt az Integritás Hatóság elnökével, Biró Ferenc Pállal szemben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
Fotó: Integritás Hatóság
Több bűncselekményt is elkövethetett az IH elnöke
A főügyészség az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, hogy a bejelentés alapján indult ügyben a nyomozó ügyészek először 2025 januárjában hallgatták ki gyanúsítottként Biró Ferenc Pált, valamint feleségét. Az ezután lefolytatott széles körű nyomozás – tanúkihallgatások, adatszerzések és ismételt kutatások – után az ügyészség az eljárás során az elnökkel szemben újabb bűncselekmények gyanúját is közölte – tették hozzá.
A bíróságra ez év június 5-én benyújtott vádirat szerint Biró Ferenc Pál elnök azután, hogy az Integritás Hatóság két gépkocsivezetővel biztosított számára egy szolgálati személyautót, továbbra is fenntartotta egy luxusterepjáró hatóság által fizetett bérletét. Annak használatát ugyanakkor teljesen átengedte feleségének, aki nemcsak jogosulatlanul használta az autót, de azt a hatóság számlájának terhére tankolta, ezzel mintegy 21 millió forintos költséget okozva a hatóságnak.
A vádirat rögzíti, hogy az elnök valóban jogosult személyes gépjárműhasználatra és gépkocsivezetőre, ugyanakkor az a részére bérelt személyautóval biztosított volt. Az elnököt személyében megillető jog indokolatlanul több autóra, illetve az elnök hozzátartozója gépjárműhasználatának milliós vagyoni hátrányt okozó finanszírozására nem terjed ki – írták. Úgy folytatták, hogy az elnök – hivatali helyzetével visszaélve – annak érdekében, hogy az igazgatóság másik két tagját (akik szintén pályázat útján választott és a köztársasági elnök által kinevezett elnökhelyettesek) törvényes jogaik gyakorlásából kizárja, bizonyos jogkörüket a jogszabályokkal ellentétesen korlátozta, egyidejűleg közhatalmi jogosítványait önhatalmúlag gyakorolta.
Biró Ferenc Pál egy brüsszeli székhelyű tanácsadó céggel három olyan szerződést is kötött, amelyek tartalma összeegyeztethetetlenek voltak a hivatal hatáskörébe tartozó feladatokkal.
A szerződések részben az elnök által Brüsszelben létrehozni tervezett diplomáciai képviselet felállításával voltak kapcsolatosak; a vádirat tartalmazza, hogy Magyarország kizárólag mint ország létesíthet külképviseletet, erre a hatóság nem volt jogosult. Hozzátették, hogy a szerződések teljesítése során az Integritás Hatóság összesen több mint 100 millió forintot fizetett ki a külföldi cégnek lobbi- és kommunikációs szolgáltatásokra, szükségtelenül.
A vád tárgyát képezi az is, hogy az elnök egy fiktív telephelyhasználati szerződést is kötött a hatóság nevében a tanácsadó cég brüsszeli címére.
A vádirat szerint a hatóságnak valójában soha nem volt ott saját irodája, a vádlott ennek ellenére intézkedett arról, hogy a telephelyet bejegyezzék a közhiteles nyilvántartásba.
Az Integritás Hatóság elnöke a külföldi kiküldetései során napidíjra volt jogosult, többek között az élelmezésével kapcsolatos költségek megtérítésére. Biró Ferenc Pál a jogosan járó összeget felvette, ugyanakkor a részére a hatóság által rendelkezésére bocsájtott bankkártyával 1,5 millió forintot költött saját szükségleteire, mellyel a hatóságnak vagyoni hátrányt okozott – közölték.
A fentieken túl az elnök 2024-ben úgy alkalmazott egy családi barátot, hogy tisztában volt azzal, a férfi nem rendelkezik a szükséges képesítésekkel, alkalmazása nem egyeztethető össze az Integritás Hatóság feladataival.
Az elnök által működtetni tervezett Integritás Akadémia keretei között az alkalmazásban álló férfi olyan témakörökben tervezett oktatást, mint „A halál hagyományos és modern értelmezése és a létkorrupció összefüggései. A halál utáni exisztencia és az integritás helyreállítása”. A férfi munkaviszonya végül a törvény erejénél fogva szűnt meg, mivel kötelező ellenőrzése során nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel, ezzel a vádlott 11 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a hivatalnak. Kiemelték, hogy az elnök a bűncselekményekkel 140 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott az Integritás Hatóságnak.
Az ügyészség a vádlottak és védők részére áprilisban megküldte az eljárási iratokat, azzal, hogy a vádemelés előtti egy hónapban megtehetik észrevételeiket és indítványaikat. Ezt követően az ügyészség hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat.
A Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az elnököt szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélje.
A vádiratban – a gépkocsihasználatot és a bankkártyás fizetéseket érintően, mellyel a vádlott saját maga gazdagodott – 23 millió forintnyi vagyonelkobzásra is indítványt tettek az ügyészek. A gépkocsihasználat vonatkozásában a bűncselekményt bűnsegédként elkövető vádlott tekintetében az ügyészség próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt – áll a közleményben.
