szakály sándor
Téveszmék, tévhitek, történelmi hamisítások, hazugságok – Szakály Sándor történész és az Öreg
A szovjet doni áttörés 1943. január 12-én, 81 éve Magyarország számára súlyos következményekkel járt – katonailag és politikailag egyaránt. A 2. magyar hadsereg komoly vérveszteséget szenvedett, de nem 200 ezer magyar maradt ott a Donnál. Szakály több dokumentumot idézve nevezi hamisnak ezt a számot, ami Münnich Ferenc 1958-ban megjelent könyvében szerepelt először, és azóta használják forrásként egyes magyar történészek. A másik nagy téma, amiről beszélünk Szakály Sándorral, hogy nemsokára lesz 80 éve, hogy 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. Itt is sok tévhitet, történelmi hazugságokat kellett helyre tenni. Szakály Sándor a PS-nek: A Rongyos Gárdának is köszönhető, hogy Trianon után Sopron és környéke Magyarországé maradt – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár a trianoni békeszerződés megpecsételte Magyarország sorsát, a néhány ezer fős Rongyos Gárda tagjai úgy döntöttek, nem engedik, hogy az osztrák hatóságok bevonuljanak a Magyarországot illető területre. A Rongyos Gárdának nevezett szabadcsapatok bátorságukkal elérték azt, hogy 1921 decemberében Sopron és néhány környező falu hovatartozásáról népszavazás döntsön, az eredmény ismert – nyilatkozta a PS-nek Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója. A Rongyos Gárda főként olyan fiatalokból és idősebb katonásbók állt, akik vagy tartalékosok voltak az első világháború idején, vagy harcoltak a magyar hadseregben. Szakály Sándor szerint a népszavazás eredménye nem volt annyira meglepő annak tükrében, hogy a soproni németség magyarnak vallotta magát, nem volt bennük német tudat. Részletek a videóban! A nemzet többsége Magyarországra szavazott – Lóránt Károly és Szakály Sándor a Boomerlázadásban (videó)
Az április 4-ei Boomerlázadás vendége Lóránt Károly közgazdász és Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója volt, akik történészi és gazdasági szempontból értékelték a jobboldal győzelmét. Szakály Sándor szerint Orbán Viktor további lehetőséget kapott, hogy folytassa országépítő programját. Egyedül a kiegyezés korában Tisza Kálmánnak jutott ilyen lehetőség, ami a Monarchia felvirágzását jelentette. Lóránt Károly a stabilitás jelentőségét hangsúlyozta. A közgazdász szerint a fejlett államokhoz való felzárkózás záloga, hogy hosszú ideig ugyanaz a politikai erő irányítsa, vezesse az országot. Amíg a balliberális kormányok lezüllesztették a magyar gazdaságot, eladták a stratégiai ágazatokat, addig az Orbán-kormány elérte, hogy a külföldi függés nagyrészt megszűnjön: visszavásárolta az áron alul eladott nemzeti értékeinket és beindította a gazdasági növekedést. Mindkét szakember leszögezte, hogy ennek a konzervatív, keresztény, jobboldali győzelemnek európai kihatásai is lesznek, mert példaként szerepelhet más országok számára, hogyan lehet szembeszállni a genderőrülettel és a globalista, nemzeteket felszámoló világfelfogással. 
