A vidéki iskolák bezárásánál csak az elkeserítőbb, ahogy Lannert Judit megmagyarázza

Van az a kedvenc, sokszor emlegetett, mivel általános érvényű bölcsességet megfogalmazó viccem, miszerint mi történik, ha a sivatagban bevezetik a kommunizmust. Először semmi – szól a válasz – aztán lassan elkezd fogyni a homok. Valahogy így vagyok Lannert Judit oktatási miniszter Qubitnek adott interjújával (Mandiner szemle), mert valahol tudtam, csak nem sejtettem, hogy a vidéki iskolák is elkezdenek valahogy majd fogyni a Tisza-kormány idején. A liberális mánia a vidéki iskolák bezárásáról nem új keletű vágy, hiszen ilyen módon is igen sokat lehet spórolni, legalábbis Budapestről nézve. A keretezés az új, ahogyan megpróbálják az iskolabezásárokat előzetesen beadagolni.

Természetesen ne legyen igazam. Ne zárják be a vidéki iskolákat. Ahol bezár az iskola, vagy a polgármesteri hivatal, ott felszámolódik az értelmiség. És Lannert Judit sem ilyen direkten fogalmazta meg azt az igényt. Lényegében párhuzamosságok felszámolásáról beszélt. Olyan településekről, ahol indokolatlanul működik két iskola is egymás mellett, annyi gyerekkel, amennyi egy intézménybe is elférne. A felütés volt inkább a riasztó, illetve, hogy a jelenlegi oktatási miniszter nem is tiltakozott a Qubit riporterének azon felvetésére, hogy ezeket a párhuzamosan létrejött iskolákat az egyházak hozták létre, azzal a burkolt célzattal, hogy a fehér gyerekeknek ne kelljen a cigány társaikkal egy iskolába járniuk. Azaz, az egyházi iskolák lényegében a szegregáció, a kirekesztés, a diszkrimináció intézményesített vidéki monolitjai. Kimondva, kimondatlanul – állítja a Qubit riportere, ami ellen pedig tenni kell. Lanner Judit erre meg gondolkodás nélkül rávágja: „miaz hogy, nagyon is”. Sőt, azzal is megtoldja az újságírói felvezetést, ogy

Mi volt tehát ennek az interjúnak a tényleges üzenete:

• baj van a vidéki iskolákkal, mert feleslegesen sok van belőlük
• azért van belőlük sok, mert káros párhuzamosságok alakultak ki az oktatásban, amelyek kirekesztőek és csak a szegregálódást segítik előz
• ezek a káros párhuzamos intézmények, amelyek a diszkrimináció jegyében alakultak, kivétel nélkül mind egyházi fenntartásúak
• az egyházi oktatási intézmények alapvető eleme a kirekesztés, és ez egyértelműen egyházi mivoltukra vezethető vissza
• az oktatási miniszter személyben mondhatja meg, hogy mely intézmények maradhatnak fenn, és melyek nem
• az oktatási miniszter egyetért azzal, hogy az egyházi intézmények kirekesztőek

A vidéki iskolák bezárása nem segít a szegregáción

Természetesen a szegregáció elleni küzdelem fontos szakmai kérdés. A szakma feladata annak megoldása. De az biztos, hogy a szegregáció felszámolását nem lehet vidéki iskolabezárásokkal megoldani. Pláne úgy, hogy felelősként az egyházi fenntartású intézményeket bélyegezzük meg. Mert ez eddig nem szakma, hanem bolevik tempó. És pont ezen a ponton válik ketté, mi a különbség egy Lannert Judit, és a gyorsan kiutált Rubovszky Rita között. Nagyon más a vágány, amin jelenleg haladunk.