Lannert Judit szerint nem ér sokat a lexikális tudás, de azért mégis
Lannert Judit és a gender-aktivisták
Nagy szavak azok már vannak, a lexikális tudás azonban nem fontos az új oktatási miniszternek. Lannert Judit fellistázásnak nevezte a tények és adatok megtanulását, az oktatás pedig szerinte nem műveltségi verseny. Érdekes irányok érkeznek.
Az iskolai autonómia erősítésére, valamint főleg a gyermekközpontúságra és a kompetenciákra fókuszáló közoktatási irányítás létrehozására van szükség - mondta az oktatási és gyermekügyi miniszter a Balzac diákmédia Youtube-csatornának adott, szombaton közzétett interjúban. Lannert Judit beszélt arról is: a felsőoktatás átalakítása kétlépcsős folyamat lesz, és elkezdtek dolgozni a fiatalkori részvételiség kialakításán. Hogy ezek a szavak a valóságban majd mit jelentenek, arra kíváncsiak leszünk.
Fotó: Hatlaczki Balazs
Lannert Judit ellensége a tények listázásának
A tárcavezető arról, hogy szerinte milyen lesz a 21. századi iskola, elmondta: az iskolának a tanulás folyamatát kell a középpontba állítania, segítségül hívva a mesterséges intelligencia (AI) használatát, de a lényeg az lenne,
hogyan gondolkozunk, hogyan akarunk megoldani egy problémát, és nem az, hogy fellistázunk tényeket, adatokat, mintha egy műveltségi versenyen lennénk.
Rámutatott: az AI reális veszélye, hogy kiiktatja a gondolkodási folyamatot, ezért ehhez "fel kell nőni", tehát a mesterséges intelligenciát akkor tudjuk jól használni, ha magas a szövegértés és logikai gondolkodás szintje, mert ha nem, akkor az "bekebelez minket".
Kifejtette: a 21. század iskolájában fontos a kritikai gondolkodás, a kérdezés, a vita, a kreativitás, a kommunikáció, együttműködés, ha ezek megvannak, akkor már az AI-t is lehet arra használni, amire való. Szavai szerint "nem ördögtől való dolog" a közösségi média- és mobilhasználat nagyon fiatal korban történő korlátozása sem, erre nagyon sok ország tett már intézkedéseket; a fókuszáltság kialakulásához szükség van az ezektől való távolságtartásra, helyette a mozgás, a levegő, a társas kapcsolatok lennének fontosak a gyerekeknek.
Elmondta: a mesterséges intelligencia használata 12-14 éves korban vagy a középiskolában lehet hasznos, ekkor már lehet játszani vele, felfedezni, de előtte inkább offline kellene létezni.
Kicsit ellentmondásos a fentiek alapján, hogy az érettségin fontos lexikális tudás fontosságát hangsúlyozva Lannert Judit kiemelte: az érettségi olyan magyar hagyomány, amire büszkék lehetünk, reformjára azonban szükség lenne, hogy valóban 21. századi kompetenciákat is nézzenek vele.
Rámutatott arra is: a Pisa-felmérések szerint a magyar gyerekek tanulnak szinte a legtöbbet, ezzel a mennyiségű tanulással viszont csak közepes eredményt érnek el. Erre az ésszerűbb tanulásszervezés, a magas óraszámok csökkentése és a tantárgyak rugalmasabb kezelése lehet a megoldás - tette hozzá.
Sokkal rugalmasabb, a gyerek szempontjait figyelembe vevő tanulásra lenne szükség - fogalmazott a miniszter. Megjegyezte: ehhez a kereteket az oktatási struktúrának kell megteremtenie egy olyan tartalmi irányítás létrehozásával, amely értékként kezeli a gyerekközpontúságot és a kompetenciákat, illetve egyfajta "étlapot" ad az iskolák számára, melyek aztán a saját tanulói közegük alapján ezt tudják rugalmasan használni.
Az oktatási miniszter a felsőoktatásra kitérve elmondta: az alapítványi forma rugalmasságot adhat a 21. század felsőoktatásának, de a kekvákat (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) azonban egész másra használták, mint amire kellett volna, azaz valóban "vagyont vagy közpénzt fordítottak át nem közpénzzé".
Ezek megváltoztatása valószínűleg kétlépcsős folyamat lesz: az első lépésben a kuratóriumokat megváltoztatjuk, a második lépésben viszont ki kell találni egy jól működő finanszírozási-működési mechanizmust az egyetemek számára - fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, ezt nem csak a rektorokkal, de az oktatókkal és hallgatókkal is egyeztetni fogják.
Mint mondta, a cél egy áttekinthető, transzparens rendszer, amelyben a közpénzeket átlátható formában és jól használják fel, ehhez azonban az indikátor rendszerekhez is szükséges hozzányúlni.
Fontosnak nevezte a hallgatóközpontúságot; szavai szerint ez jelentheti a hallgatói képviselet és a mentális problémák kezelését segítő szolgáltatás meglétét vagy akár a kollégiumi lakhatást, a cél, hogy a hallgató igényeit felismerve tanítsák őket.
Lannert Judit elmondta: sokan érdeklődnek a fiatalkori részvételiség iránt, ezért ezen már elkezdett dolgozni a tárca.
Hozzátette: erre itthon már vannak jó példák, de például az ír parlamentnél is vannak ilyen kezdeményezések. Az elképzelések szerint a parlamenti bizottságba vinnék el a 12-24 éves fiatalokat, akik így közvetlenül elmondhatnák a döntéshozóknak, mit szeretnének, majd visszacsatolást is kapnának tőlük, a csoportokat pedig a tervek szerint egy-két évente váltanák - fejtette ki a miniszter.
