Méghogy társadalmi egyeztetések: beindult az önkényes kormányzás Magyar Péteréknél
A miniszterelnök nem tudja tűrtőztetni magát.
Fotó: Hatlaczki Balazs
Lassan mindenki rácsodálkozik azon, amit lényegében április 12. után tudni lehetett: ha Magyar Péter kormányozni kezd, nem lesz semmiféle társadalmi egyeztetés, hiába hangsúlyozta annak jelentőségét a Tisza Párt a kampány során rendszeresen. Az eddigi lépéseik alapján ugyanis ennek egyelőre kevés gyakorlati jele látható. Sem az alaptörvény tervezett módosítása, sem a közmédia átalakítására vonatkozó elképzelések esetében nem indult széles körű társadalmi konzultáció.
A hatályos szabályozás szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslatokat kötelező társadalmi egyeztetésre bocsátani. A Tisza Párt azonban eddig több fontos kezdeményezését egyéni képviselői indítvány formájában terjesztette elő, amely esetben ilyen kötelezettség nem áll fenn.
A párt egyik központi vállalása éppen a társadalmi párbeszéd erősítése volt. A Magyar Nemzet azt írta, választási programjukban több alkalommal is utaltak arra, hogy jelentős ügyekben szakmai és társadalmi egyeztetéseket kívánnak folytatni. Ennek részeként a sarkalatos törvények rendszerének felülvizsgálatát és egy, széles körű társadalmi párbeszédre épülő új alkotmánytervezet kidolgozását is kilátásba helyezték.
Ezzel szemben jelenleg nem egy új alkotmány előkészítése zajlik, hanem a meglévő alaptörvény módosítására irányuló kezdeményezések kerültek előtérbe.
Különösen nagy visszhangot váltott ki a Tisza első jelentősebb törvényjavaslata, amely a miniszterelnöki ciklusok korlátozását célozza. A Melléthei-Barna Márton és Hantosi István által benyújtott indítvány szerint a nyolcéves korlát számításakor az 1990. május 2. után betöltött miniszterelnöki megbízatásokat is figyelembe vennék. A kritikusok szerint ez a szabályozás gyakorlatilag kizárná annak lehetőségét, hogy Orbán Viktor a jövőben ismét miniszterelnökké váljon.
A Tisza képviselői azt hangoztatják, hogy a választóktól rendszerszintű változtatások végrehajtására kaptak felhatalmazást, és emlékeztetnek arra, hogy a miniszterelnöki ciklusok korlátozása már a választási programban is szerepelt. Ugyanakkor a program nem tartalmazott részletes szabályokat arra vonatkozóan, hogy a korlátozást miként vezetnék be, illetve hogy annak lenne-e visszamenőleges hatálya.
A választásokat követően Magyar Péter nemzetközi sajtótájékoztatóján már egyértelműen arról beszélt, hogy a két ciklusos korlátozás a jelenlegi miniszterelnökre is vonatkozna. Később azonban arra a kérdésre, hogy valóban visszamenőleges hatályú szabályozást terveznek-e, nem adott egyértelmű választ.
Közben előkészítés alatt áll egy újabb alaptörvény-módosítás is, amely a köztársasági elnök hivatalának betöltésére vonatkozó szabályokat érintheti. A sajtóban ezt gyakran „lex Sulyokként” emlegetik. A korábbi javaslathoz hasonlóan ezt is várhatóan egyéni képviselői indítványként nyújtanák be. Ennek azért van jelentősége, mert így elkerülhető a kormányzati előterjesztések esetében kötelező társadalmi egyeztetés.
Melléthei-Barna Márton egy bizottsági ülés után arra a kérdésre, hogy ő nyújtja-e majd be a javaslatot, nem adott konkrét választ, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem egy személyre szabott törvényről, és nem az államfő eltávolításáról van szó.
Érdemes megjegyezni, hogy bár Magyar Péter a kampány során többször is bírálta Sulyok Tamás köztársasági elnököt, a párt hivatalos választási programjában nem szerepelt az államfő leváltásának kérdése.
A társadalmi egyeztetés hiányát nemcsak politikai ellenfelek, hanem egyes korábbi szövetségesek is szóvá tették. Vona Gábor, a Második Reformkor elnöke például azt kifogásolta, hogy a Tisza a közmédia átalakítását is széles körű konzultáció nélkül készíti elő.
Magyar Péter nemrég bejelentette, hogy a párt törvényjavaslatot nyújt be a közmédia teljes átszervezéséről. Tarr Zoltán ismertetése szerint a tervezett reformot a hatályos jogszabályok és az alkotmány keretei között, két lépésben hajtanák végre. A tervek szerint társadalmi egyeztetés indulna arról is, hogy a lakosság milyen szerepet szánna a közmédiának, emellett pedig átvilágítanák annak működését.
A kritikusok szerint azonban egyelőre nem látható, hogy ilyen egyeztetés ténylegesen megkezdődött volna. Emellett felvetődött az a kifogás is, hogy a közmédia átvilágítására vonatkozó elképzelések nincsenek összhangban a jelenlegi jogi szabályozással. A vonatkozó médiatörvény alapján ugyanis a kormány nem rendelhet el és nem folytathat vizsgálatot az MTVA működésével kapcsolatban.
A bírálók szerint ebből az következik, hogy egy esetleges Tisza-kormány vagy nincs teljes mértékben tisztában a hatályos szabályokkal, vagy olyan intézkedéseket tervez, amelyek jogi akadályokba ütközhetnek.
Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs
