Korlátozott szuverenitás - Az Öreg vendége Szakály Sándor, a VERITAS főigazgatója, egyetemi tanár
Az elmúlt 126 év magyar történelme többször korlátozott szuverenitással járt, sőt voltak időszakok - az 1944. március 19. német megszállás, 1945-től a 40 évig tartó szovjet megszállás és kommunista diktatúra-, amikor lényegileg a teljes függetlenségünket elveszítettük- magyarázta a történész, egyetemi tanár. Szakály Sándor a műsorban felidézte: Magyarország a legnehezebb időkben is próbált némi polgári demokráciát kiharcolni, vagy valamiféle ,,gulyáskommunizmust" , de többnyire a kisérlet elbukott.
Szakály Sándor és Stefka István a beszélgetésben áttekintette Magyarország újbóli és újbóli köztársasággá válását. Államformaként eddig három köztársaság volt. Az elsőt 1918-ban kiáltotta egy szükkörű, kis, balliberális társaság a Nemzeti Tanács. Az első köztársasági elnök, Károlyi Mihály hamar elbukott, kényszerhelyzetben 1919-ben átadta a hatalmat a kommunistáknak, Kun Béláéknak. Sokan árulónak tartják, a történész azonban árnyaltabb képet rajzolt, bár egy kis tehetségű politikusnak tartja.
Szakály Sándor: a köztársasági elnököt nem lehet elmozdítani a helyéről
A második köztársaság már a szovjet megszállás alatt jött létre, nagyon korlátozott jogkörökkel, Tildy Zoltán kisgazda politikus személyében,-. szögezte le Szakály Sándor - a döntéseit, a kommunista párt és a szovjetek diktálták, Tildy még a veje, Csornoki Viktor halálos ítéletét is aláírta. A harmadik köztársaságot szimbolikusan 1989. október 23-án hirdette ki Szűrös Mátyás az országgyűlés elnöke ( előtte azt MSZMP KB titkára). A három köztársaság létrejöttéről egyszer sem kérdezték meg az embereket- elemezte az időszakot az egyetemi tanár-, nem véletlen, hogy erős politikai befolyása is kisebb, korlátozott volt a mindenkori miniszterelnökhöz képest.
Az államfő szerepéről máig vita folyik, így Sulyok Tamás helyzete is megrendült a hatalom váltással. Szakály Sándor úgy látja, hogy bármilyen politikai nyomás van, a köztársasági elnököt nem lehet elmozdítani a helyéről, csak ha önként lemond. Vagy megváltoztatják a magyar Alaptörvényt, az alkotmányt, de az Európában nem szokás. Végül beszéltünk arról,hogy megmaradunk-e a független nemzetek Európájában, megtartva szuverenitásunkat, vagy beolvadunk az Európai Egyesült Államokba. Abban egyetértettünk, hogyha az utóbbi következik be, akkor nem kicsi szuverenitást veszítünk el, hanem a függetlenségünket.
