Pesti Srácok

Brutálisan erős csoportban kell kivívni az újabb bennmaradást

Brutálisan erős csoportban kell kivívni az újabb bennmaradást

A szokott rendnek megfelelően a közelmúltban lezajlott vb-t kísérő kongresszuson megtartotta a jövő évi A-csoportos világbajnokság sorsolását a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF). Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a magyar válogatott minden korábbinál erősebb csoportba került, ami alapján az újabb bennmaradás kivívásához a bravúrnál is több kell majd.

Három a magyar igazság, egy a ráadás – tartja a jól ismert mondás. Az elsőt teljesítette már a magyar jégkorong-válogatott, miután sorrendben másodjára is bent maradt a világelitben, s ezzel jogot szerzett arra, hogy jövőre is a legjobbak között szerepelhessen. Ha már kétszer sikerült megragadni az A-csoportban, nyilvánvaló, hogy mi lehet a célja Majoross Gergely csapatának: állandósítani a tagságot, vagyis jövőre is kivívni a bent maradást. Ez azonban talán minden korábbinál nehezebbnek ígérkezik.

Brutálisan keményen harcoltak a fiúk
Brutálisan keményen harcoltak a fiúk

A Nemzetközi Jégkorong Szövetség ugyanis megtartotta a következő évi világbajnokság csoportbeosztásának sorsolását, amely bizony számunkra rendkívül kedvezőtlenül alakult. Együttesünk az idei divízió I-es vb két feljutója (Kazahsztán és Ukrajna) közül a nehezebb ellenfelet (Kazahsztánt) kapta, a velünk együtt bent maradó válogatottak közül pedig gyakorlatilag csak sztárcsapat került a csoportunkba.

Eddig azért minden évben akadt olyan ellenfelünk, amely a „verhető”, az „elkapható” kategóriába tartozott. Jó példa erre az idei vb, ahol a friss feljutó Nagy-Britannia ellen volt meg a leginkább az esélyünk a tagságmegőrző győzelemre. Ezt a győzelmet – az újkori A-csoportos világbajnokságok első magyar shotoutjával – be is húztuk, s mivel a többi meccsen érvényre jutott a papírforma, vagyis a britek nem voltak képesek pontokat szerezni, ez már elég is volt a bent maradáshoz.

A jövő évi „magyar csoport”, amely Düsseldorfban játssza majd a meccseit, a következőképpen néz ki: Kanada, Egyesült Államok, Csehország, Szlovákia, Norvégia, Dánia, a már említett Kazahsztán és Magyarország. Első ránézésre is bombaerős, de ezt még fokozottabban érezzük, ha alaposabban szemügyre vesszük az ellenfeleket.

Kanadát, mint a sportág őshazáját, senkinek nem kell bemutatni, miként az Egyesült Államokat sem, amely az olimpiai címvédő, és tavaly vb-győztes is volt. Csehország az a válogatott, amelyet a legtöbb tornán a favoritok között emlegetnek, s bár ez a legtöbbször nem realizálódik, egyértelműen topcsapatról van szó az esetükben. Szlovákia is a régi „nagy hetes”, vagyis a hét legerősebb válogatott egyike volt, ám az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy most már „nagy tízes” vagy „nagy tucat” lehetne ez a megjelölés, ugyanis Svájc, Németország, Lettország, Dánia és Norvégia is felzárkózott a korábbi élcsapatok közé, miközben nem feledhetjük, hogy Oroszország és Fehéroroszország az ismert okok miatt évek óta nem indulhat a vébéken.

A mieink gólöröme
A mieink gólöröme

Visszatérve a csoportunkra, látható tehát, hogy extra bravúr és szerencsés együttállás egyszerre lesz szükséges ahhoz, hogy sikerüljön ismét, sorrendben harmadjára is bent maradni. Az erőviszonyok ismeretében egyértelműnek tűnik, hogy elsősorban Kazahsztán lehet az a válogatott, amely ellen lehetnek győzelmi esélyeink, igaz, a kazahok mindig sötét lónak számítanak, mert sosem tudni, milyen erősségű válogatottal érkeznek az adott tornára. Legjobbjaik kivétel nélkül az orosz bázisú bajnokságban (KHL) játszanak, de előfordul, hogy néhányan közülük nem tudnak eljönni az aktuális vébére, mert a KHL-rájátszásban érdekelt csapatok éppúgy nem engedik el játékosaikat, mint ahogyan az NHL-csapatok sem.

Ennek ellenére sokatmondó, hogy a lengyelországi divízió I-es vb-t megnyerő csapatban tizenhét KHL-es szerepelt, nem véletlen, hogy ki is emelkedtek a csoportból. Ők ütötték a legtöbb és kapták a legkevesebb gólt, három pontot vertek a másik feljutó ukránokra. Nem volt kérdés, hogy visszakerülnek a legjobbak közé, ahonnan – minő érdekesség – éppen mi ütöttük ki őket, hiszen tavaly legyőztük őket az elitben.

Jövőre ezt, vagyis a Kazahsztán elleni bravúrt kellene megismételni ahhoz, hogy ne csak a magyar igazság, de a ráadás, a sorrendben negyedik A-csoportos szereplésünk is meglegyen.

Vezető kép: a Nemzetközi Jégkorong Szövetség hivatalos oldala (iihf.com)

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.