Pesti Srácok

Eladhatja-e Karácsony a Városházát?

Eladhatja-e Karácsony a Városházát?

A válasz röviden: nem. A Fővárosi Közgyűlés ma is hatályos 2/2012. (III. 14.) önkormányzati rendelete – Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról – rendelkezik ugyanis az úgynevezett törzsvagyonról.

A rendelet a következőket mondja ki: a Fővárosi Önkormányzat törzsvagyona a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon azon része, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

A törzsvagyonból korlátozottan forgalomképes – a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján – a Közgyűlés és szervei, továbbá a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában álló, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatellátását szolgáló épület, épületrész. A Városháza nyilvánvalóan ilyen.

A Közgyűlés indokolt esetben változtathat a besoroláson. Minősített szavazattöbbséggel dönthet a vagyonelem forgalomképességének megváltoztatásáról, azaz például korlátozottan forgalomképesből átminősítheti forgalomképessé. A törzsvagyonba tartozó ingatlan akkor minősíthető forgalomképessé – azaz akkor adható el –, ha már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását.

PestiSracok facebook image

Mivel a Városházára még szükség van, nem minősíthető át. Nem is volt ilyen javaslat a Közgyűlés előtt, Karácsony tehát igazat mond.

Az jellemző, hogy nem erre a rendeletre hivatkozik, meg a körülötte lévők sem képesek a szájába adni ezt az érvet. Úgy tűnik, fogalmuk sincs erről a fontos jogszabályról.

Hogyan történhetett meg akkor – ahogy az Index tudósított róla -, hogy a Northern Rock Kft. megbízta a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft.-t azzal, hogy keressen negyvenmilliárdért vevőt a Városházára?

Ezt leginkább a rendőrség feladata kideríteni, hiszen semmilyen jogalapja nincs az eladásnak, a tulajdonosnak ilyen szándéka nincs és nem is lehet. Így a megbízás – már ha ténylegesen megtörtént – megtévesztésen alapulhat.

Hacsak... Karácsony nem egy titkos, zárt ülésen hozott döntés alapján, törvénysértően akarja eladni a Városházát.

De ki feltételezne ilyet róla?

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.