Pesti Srácok

Tudunk-e védekezni a hibrid hadviselés ellen?

Tudunk-e védekezni a hibrid hadviselés ellen?

Meggyőződésem, hogy Magyarország ellen a hibrid hadviselés sok elemét felmutató támadás folyik. Ki és miért támadja Magyarországot és kormányát? Tudunk-e védekezni?

Az „Újabb óriási leleplezés! És ismét a titkosszolgálat, a nem kormányzati szervezetek és a sajtó összjátékával…” című írásomban felvetettem, hogy a Pandora-papírok nevű sajtókampány a Soros Nyílt Társadalom Alapítványa által támogatott „civilek”, a nemzetközi sajtó globalizmust propagáló része és – meggyőződésem szerint – egy vagy több titkosszolgálat együttműködésével valósult meg. (Mint ismeretes, tizenkétmillió, 14 offshore cégek alapításával, működtetésével és pénzügyeivel foglalkozó vállalkozás bizalmas iratait hozta nyilvánosságra összehangolt módon a 150 média, 600 újságíró közreműködésével. Az adatokhoz csak törvénysértően juthattak hozzá, a hitelességüket pártatlan fél nem ellenőrizhette. A „leleplezett” politikusok között feltűnően sok az USA és az EU számára kellemetlen, és egyetlen amerikai vagy német nincs köztük. Andrej Babiš cseh miniszterelnököt közvetlenül a választás előtt hempergették meg szurokban és tollban, pártja el is vesztette nagyon kis különbséggel a választást.)

Várható, hogy a jövő évi magyar választásokba ugyanezek a szereplők ugyanígy be akarnak majd avatkozni.

A cikk nyomán meghívtak a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorába (október 17-én kerül adásba), és Ujhelyi Zoltán műsorvezető nagyon érdekes kérdést tett fel: mit tehetünk az ilyen „hibrid hadviselés ellen?

PestiSracok facebook image

Tanuljunk a NATO-tól!

A kérdés váratlanul ért, érdemes a továbbgondolásra. A hibrid hadviselés a NATO honlapja szerint

A NATO nagyon komolyan veszi a hibrid fenyegetéseket, és közös intézkedéseket tett a kockázatok felmérésére és az ellenlépésekre. 2017-ben felállították az Egyesített Hírszerző és Biztonsági Főosztályt, főtitkárhelyettes vezetésével. Vezetője, Arndt Freytag von Loringhoven korábban a német Bundesnachrichtendienstnél (Szövetségi Hírszerző Szolgálat) dolgozott. A 2016-os varsói csúcstalálkozó határozatának megfelelően egyesítette a NATO polgári és katonai hírszerzését, amiben segítette, hogy Németországban ez egy évtizeddel korábban megvalósult.

Nyilván nem én fogok tanácsokat adni a magyar kormánynak, ez azonban mindenképpen olyan fejlemény, amire oda kell figyelni: ha az ellenfél nem választja élesen külön a titkos és nyílt, civil és katonai akciókat, akkor a védekezésnek is alkalmazkodnia kell ehhez. A polgári és a katonai titkosszolgálatok összevonása csak mindkettő hasznára válhat.

Az új főtitkárhelyettes javítani akarja a NATO-n belüli, hírszerzéssel és biztonsággal foglalkozó, szétszórt szervezeti egységek közötti információcserét és koordinációt. Ezt sem volna szégyen átvenni.

Miért van Magyarország különleges helyzetben?

És most elérkeztünk egy kényes ponthoz: Magyarország különleges helyzetéhez. Az világos, hogy a NATO felkészül a külső fenyegetések elhárítására. De mit tegyünk a „baráti tűz” ellen? Mi van, ha a NATO-n belül alkalmazzák velünk szemben a hibrid hadviselés egyes elemeit (a katonai-félkatonai elemek hiányoznak)?! A Soros nevével fémjelezhető civilek és a hozzá köthető sajtó folyamatos törekvése az emberek elbizonytalanítására, a társadalmi kohézió aláásására, a választások befolyásolására és a kormány megdöntésére már számtalanszor bebizonyosodott. Az időnkénti titkosszolgálati segítséget ehhez csak vélelmezni lehet. De a Soros-brigád három, az egész világon egyidejűleg és összehangoltan végig vitt akciója – a Panama-iratok, a Pegazus-ügy és a Pandora-papírok – aligha sikerülhettek volna titkosszolgálati segítség nélkül.

Míg a 2016-os Panama-iratok-ügyhöz csak egyetlen cég adatbázisát törték fel, a Pegazus ügyhöz már egy elektronikus megfigyelésre specializált cég és egy sor ország titkos szervereit kellett feltörni, a Pandora-papírokhoz pedig 14 cégét (már ha egyáltalán hitelesek a dokumentumok, ezt mindig hozzá kell tenni). Hogyan lehetne egy békés, oknyomozó újságírókból álló civil szervezetnek képessége és erőforrása ehhez?! Most így utólag az a gondolat is felmerül, hogy a Pegazus-üggyel nem a Pandora-akcióban részt vevő újságíróknak akartak-e védelmet biztosítani. Hiszen nyilván sok ország biztonsági szerveit érdekelné, mégis hogyan jutott a sajtó bizalmas személyes és üzleti adatokhoz. Azonban minden kormányt – a magyart is – a szabadság és a demokrácia ellenségének tüntettek fel, amelyik jóváhagy újságírók utáni nyomozást.

Felkészül a komprádor értelmiség

Ha pedig volt titkosszolgálati segítség, az sajnos leginkább amerikai, azaz baráti lehetett. A másik oldalról – a NATO és az Európai Unió oldaláról – viszont Magyarországról az a vélemény, hogy segédkezet nyújt Oroszország és Kína hibrid hadviseléséhez, befolyásszerzéséhez. Ezért indokoltnak tartják a beavatkozást a magyar belügyekbe. Ezekkel a vádakkal gyakorlatilag lehetetlen szembeszállni, hiszen az érveinket meg sem hallgatják, eltelve a nyugati felsőbbrendűség érzésétől. Tőlünk a mintakövetést várják, nem az önálló, a nemzeti érdekeknek megfelelő külkereskedelmi, iparfejlesztési és oktatási együttműködést. A magyar ellenzék ugyancsak a mintakövetésben, az unióban való feloldódásban látja minden probléma megoldását. Politikai képességük, a magyar jövőről szóló víziójuk ebben merül ki: utánozzuk mindenben a Nyugatot! Teljesítsük az uniós bürokrácia minden elvárását! Ők – és különösen a sajtójuk – tehát belülről segítik a hibrid akciókat.

Ez ellen csak úgy védekezhetünk, ha tudatosítjuk magunkban ezt a veszélyt, és minden alkalommal felfedjük a jogállamiság, demokrácia, sajtószabadság, korrupcióellenesség és hasonló hangzatos és vonzó jelszavak mögötti valódi szándékot: az önálló magyar, a nemzeti érdeket védő politika felszámolását és a beolvadást egy új európai, majd euroatlanti birodalomba.

Vezető kép forrása: Shutterstock (open source)

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.