Pesti Srácok

Euróárnyék Bulgária felett: alig csatlakozott, máris uniós eljárás fenyegeti

Euróárnyék Bulgária felett: alig csatlakozott, máris uniós eljárás fenyegeti
Ruman Radev bolgár miniszterelnök (Fotó:

Kellemetlen helyzetbe került Bulgária. Euróárnyék vetül az országra. Miközben az ország 2026. január 1-jén hivatalosan is bevezette az eurót, néhány hónappal később máris az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárása fenyegeti.

Kellemetlen helyzetbe került Bulgária.  Euróárnyék vetül az országra. Miközben az ország 2026. január 1-jén hivatalosan is bevezette az eurót, néhány hónappal később máris az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárása fenyegeti - írja az EURACTIV.com.  Az ügy azért különösen érzékeny, mert az euróövezethez való csatlakozás egyik legfontosabb feltétele éppen a költségvetési fegyelem és a maastrichti hiánykritérium teljesítése.  

EURÓÁRNYÉK, Bulgária
Euróárnyék vetül Bulgáriára az államháztartási hiány nagysága miatt (Illusztráció: AI)

Az Európai Bizottság adatai szerint Bulgária államháztartási hiánya 2025-ben elérte a GDP 3,5 százalékát, vagyis meghaladta az uniós szabályok által megengedett 3 százalékos küszöböt. A brüsszeli előrejelzések ráadásul azt mutatják, hogy a hiány 2026-ban akár 4,1 százalékra, 2027-ben pedig 4,3 százalékra is emelkedhet. Emiatt várhatóan hivatalosan is megindul a túlzottdeficit-eljárás Szófia ellen.  

Euróárnyék: politikai vádaskodás és gazdasági kockázatok

A helyzetet tovább bonyolítja a bolgár belpolitika. A jelenlegi miniszterelnök, Rumen Radev az előző kormányokat hibáztatja, azt állítva, hogy kozmetikázott költségvetési adatokkal sikerült teljesíteni az euróbevezetés feltételeit. Radev szerint a korábbi vezetés előre beszedett adókkal, állami cégek forrásainak felhasználásával és egyszeri pénzügyi megoldásokkal javította a statisztikákat. Az ellenzék viszont visszautasítja ezeket a vádakat, és szerintük a jelenlegi kabinet próbálja a felelősséget másokra hárítani.  

A túlzottdeficit-eljárás nem jelent automatikus büntetést, de fokozott brüsszeli ellenőrzést, rendszeres jelentéstételi kötelezettséget és akár pénzügyi szankciókat is maga után vonhat. Elemzők szerint az ország hitelfelvételi költségei is emelkedhetnek, ha a piacok úgy látják, hogy Bulgária nem képes visszatérni a fenntartható költségvetési pályára.  

Három fontos tény az ügyről:

  • Bulgária 2025-ben 3,5 százalékos költségvetési hiányt jelentett, ami meghaladja az EU 3 százalékos plafonját.  
  • Az ország mindössze néhány hónapja, 2026. január 1-jén vezette be az eurót.  
  • Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a hiány a következő két évben tovább növekedhet, ezért várható a túlzottdeficit-eljárás elindítása.  

Bulgária helyzete azért is figyelemre méltó, mert ritka, hogy egy frissen csatlakozott euróövezeti tagállam ilyen gyorsan az uniós fiskális felügyelet célkeresztjébe kerüljön. A következő hónapokban eldőlhet, hogy a szófiai kormány képes-e visszaszorítani a hiányt, vagy az ország hosszabb időre Brüsszel pénzügyi ellenőrzése alatt marad.  

 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.