Pesti Srácok

Csivavára cserélnék Churchill-t a britek

Csivavára cserélnék Churchill-t a britek

Az eltörlés kultúrája minden szinten támad. Például akár a bakjegyek esetében is. A Bank of England (jegybank) ugyanis úgy döntött, állatok képével helyettesíti a nagy brit történelmi alakok képeit az angol pénzeken. Nincs különösebb indok arra, miért. Nincs semmilyen erős társadalmi nyomás. Inkább csak valami elernyedés, ami utat enged ilyen folyamatoknak.

Milyen állat váltsa le Winston Churchill-t, a Hitler ellen győzedelmeskedő brit államférfit az 5 fontos bankjegyen? – jelenleg ez foglalkoztatja Anglia közvéleményét. Köszönhetően annak, hogy az angol jegybank egy hónapot adott, hogy a britek válasszanak 18 őshonos emlős, kétéltű, rovar vagy hal közül, akik majd a nagy történelmi alakok helyét veszik át a bankjegyeken.  

brit
A britek rókák, delfinek, sárgafarkú dongók vagy lazacok képében gyönyörködhetnek eztán bankjegyeiken

De kiket is száműznek vissza a történelemkönyvekbe:

  • £5 – Sir Winston Churchill, aki sikerrel szállt szembe Hitler náci seregeivel
  • £10 – Jane Austen, XIX. századi regényíró, például az azóta számtalan módon feldolgozott Büszkeség és balítélet, vagy az Értelem és érzelem című regények szerzője. Műveinek kulturális hatása nemcsak vitathatatlan, de a brit brandnek is fontos és népszerű eleme.
  • £20 – J. M. W. Turner, XIX. századi romantikus tájképfestő, aki a fények iránti elképesztő érzékenységgel festette meg az angol tájat, de a háborgó tenger ábrázolásában egyedülálló. Ő is az igazi brit életérzés egyik megteremtője.
  • £50 - Alan Turing, matematikus, a modern számítástechnika és a mesterséges intelligencia atyja. A brit jövő, a tálentum hirdetője a bankjegyeket. Ő törte fel az Enigmát, a németek kódoló szerkezetét, talán innen a legismertebb.

A leghíresebb briteket őshonos állatok váltják

Nos, ők mennek, mert helyüket sokkal semmitmondóbb állatokkal is ki lehet tölteni. Pláne, hogy a multikulti masszájában a világ minden tájáról összesereglő, Angliában élő tömegnek így nem kell emlékeznie, melyik országban is él. Nem kell tisztelnie a befogadó ország múltját. A történelem túlságosan kellemetlen és mindent csak összezavar. Jöjjenek inkább az atlanti lundák (ez egy madárfaj), rókák, jégmadarak, nyestek és rétisasok. 

  • Az érdeklődő közönség július 3-ig adhatja le szavazatát, bár a végső szó akkor is a Bank of England vezérigazgatójáé, Andrew Bailey-é lesz.

Miközben a britek fontolgatnak, persze történnek olyan elszigetelt esetek, hogy egy fehér brit srácot megkéselnek bevándorlók, majd mielőtt meghal a brit rendőrök még megbilincselik és felolvassák a jogait. Nem lesz belőle akkora botrány, mint George Floyd esetében. Mondhatnánk, hogy ez történik akkor, amikor elkezdik a bankjegyeken a történelmi alakokat állatokra cserélni, de minek. Csak külső szemlélői lehetnünk, hogy a szigetország mit kezd a saját történelmével, hagyományával, kultúrájával.

Jönnek a köztéri szobrok, festmények...

Ugyanakkor két lehetséges következményen azért még elgondolkodtatunk. Mi lesz, ha a bankjegyek után felmerül annak vágya, hogy a köztéri szobrokat is állatosokra cseréljék. És mindenhol őzek lesznek a talapzatokon meg vakondok, meg verőköltő bodobács, persze kőből szépen kimunkálva. Illetve, a festményeken is át kellene festeni a történelmi alakok arcát állatokéra. Churchill az könnyű, az buldog. De mi legyen a többiekkel?

De, mi lesz akkor, ha már ez is kevésnek bizonyul, hiszen ezek az állatok is őshonosak. Ahogyan a britek. Az pedig nem menő. És ami miatt majd mindent megint le kell cserélni és újra kell nyomtatni, meg faragni, meg festeni. Hogy legyenek oposszumok is, meg varacskos disznók is, meg kengurok mindenhol is. Hiszen ezt jelenti a szép új világ, ezt jelenti az egyenlőség. Egy valóságos állatkertet. 

 

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.