Pesti Srácok

Magyar származású csillagász az „antirasszista” őrület újabb áldozata

Magyar származású csillagász az „antirasszista” őrület újabb áldozata

John Kormendy amerikai csillagász rendkívüli egyetemi és tudományos karriert futott be, elhalmozták elismerésekkel, társasági tagságokkal, most mégis lesújtott rá a neobolsevik élcsapat vasökle. Közzétett egy tudományos értekezést – a kinyomtatást megelőzően – arról, hogyan lehet a tudományos posztok esetén kizárni a szubjektív tényezőket. Ez annyira felháborította a hivatásos sértődötteket, hogy nemcsak a tanulmányt tüntették el az Amerikai Tudományos Akadémia közleményeinek oldaláról, de a kinyomtatását is megakadályozták, sőt, Kormendynek a témáról írt, már kinyomtatott könyvét sem terjeszthetik.

Mind a tanulmány, mind a könyv átment a tudományos közleményeknél szokásos, anonim lektoráláson, amit hasonlóan képzett tudósok végeznek (peer review). Mint Heather Mac Donald, az esetről írt cikk szerzője írja, beszélt Kormendyvel. Elmondta, hogy semmi rosszat nem tett. Helyes technikát használt a kutatásához, az eredményeket megbízhatónak tartja. November 1-én mégis bocsánatkérést tett közzé.

– írta Kormendy.

Az ember csak vakargatja a fejét: miért is kér bocsánatot egy tudós egy tudományos tanulmányért, ami megfelelt a szakma szabályainak? Miért okozhat fájdalmat egy tudományos közlemény, és ha okoz, miért is kell azt nem elviselni? A kínai kulturális forradalom alatt jöttek a hírek arról, hogy neves értelmiségiek, tanárok, tudósok hogyan gyakoroltak önkritikát a náluk sokkal ostobább vörösgárdisták nyomására.

PestiSracok facebook image

Szóval, mi is volt sértő Kormendy tanulmányában? A csillagász egy olyan modellt alkotott, amely egy tudós korai publikációinak idézettségéből előre jelzi, milyen hosszútávú hatása lesz a tudományra. A modelljét egy huszonkét tekintélyes csillagász által alkotott testülettel tesztelte. Ők ötszáztizenkét csillagász tudományra tett hatását osztályozták, akiket Kormendy felvett a modelljébe. Az ítéletük nagyon közel esett a modell előrejelzéséhez. Azaz, a modell a korai publikációk alapján ugyanazokat a csillagászokat jelölte meg, mint akik előbbre viszik majd a tudományt, akiket a saját szakmájuk legjobbjai is kiemelkedőnek tartanak.

Kormendy dolgozata kiemelte, hogy az alkalmazási szempontok közül a várható tudományos hatás csak az egyik. A nemek és fajok közti egyensúly is legitim szempont. Ez azonban nem volt elég a mai vörösgárdistáknak: a New-York-i egyetem egyik asztrofizikusa szerint Kormendy tönkretette azokat az apró lépéseket, amiket az egyenlőség terén idáig elértek.

Még egy magyar szál

Egy budapesti csillagász kifogásolta, hogy Kormendy nem konzultált „a humán tudományok releváns szakértőivel” a nők és kisebbségek elleni „összeadódó előítéletekről”. Sőt, Kormendy nem átallotta azt javasolni – írja bírálója –, hogy olyan női és kisebbségi tudósokat vegyenek fel, akik elérik a többség, azaz a férfiak sikerességi arányát.

Nem az első eset

Kormendy tanulmányának a visszavonása az ötödik az utóbbi években. Volt közöttük olyan matematikai modell, ami megmagyarázta, hogy az evolúció miért kedvez annak, hogy egy faj hímjeinek az örökölt tulajdonságai nagyobb változékonyságot mutatnak. Egy másik kutatás szerint a természettudományi oktatásban a férfiak jobb eredményeket érnek el a diákok mentorálásában. Ennek szerzői is „mélyen megbánták”, hogy „fájdalmat okoztak”.

Az Amerikai Geofizikai Szövetség októberben nem ítélte oda a szokásos ösztöndíját. Ugyanis mindhárom jelölt – akit szabályosan javasoltak a kiválasztási eljárás során – férfi volt. A kiválasztási eljárás egyébként eleve olyan, hogy nőknek ötven százalékkal nagyobb esélyük van az ösztöndíjra, mint férfiaknak.

Ezentúl, ha egy nőt neveznek ki Amerikában tudományos posztra, le nem mossa magáról, hogy kvótanő. Ugyanis nem a teljesítmény számít, hanem az „egyenlőség”. Pedig a tudomány nem ismeri a társadalmi egyenlőséget, csak a tudás gyarapítását a szabad eszmecsere és az eredmények gondos ellenőrzése révén.

Nemrég kétcikkben ismertettem egy tanulmányt a kognitív hadviselésről, amit a NATO számára írtak. A kognitív hadviselés célja, hogy az ellenfelet megfossza a tudástól, attól a tudástól, ami ellenállóképessé teszi a befolyásolási kísérletekkel szemben. A NATO Oroszországot és Kínát jelöli meg, mint amelyeknek a kognitív hadviselési képességeitől leginkább tartani kell. Noha az ellenség a falakon belül van: az új vörösgárdisták, akik a kínai kulturális forradalmat most Amerikában és onnan szétterjedve a Nyugat országaiban vívják meg. A régi recept szerint a „társadalmi igazságosságért” és az „egyenlőtlenség ellen” harcolva rombolják le kultúránkat és szolgáltatják ki a társadalmakat az új vandáloknak.

Vezető kép: a szerző montázsa

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.