Pesti Srácok

Panama-iratok: a kétes hírű szoci bankár, Erős János a hivatali ideje alatt offshorozott

Panama-iratok: a kétes hírű szoci bankár, Erős János a hivatali ideje alatt offshorozott

A Magyar Fejlesztési Bank volt elnökének, Erős Jánosnak a hivatali ideje alatt volt egy panamai offshore-cége, amin keresztül egy Magyarországon jelentős médiaérdekeltségekkel rendelkező osztrák befektetővel üzletelt 2007-2009 között. Ez pont az az időszak, amikor az OMV meg akarta venni a Molt, amely ügynek különböző oldalakon mindkét érintett szereplője volt - írta a Direkt36 és a Falter című osztrák lap nyomán az Index.hu. A szocialista kormányok rossz hírű bankára, Erős János nem először kerül kétes pénzügyek közelébe, olyannyira, hogy neve még a Kulcsár-ügyként elhíresült brókerbotrányban is vastagon szerepelt.

A Panama-iratok újabb magyar száláról írt cikket a Direkt36 nyomán az Index.hu. A cikk úgy fogalmaz, a történet egyik főszereplője Erős János, aki 2002 és 2010 között állt az MFB élén, a másik pedig Heinrich Pecina ismert osztrák üzletember, akinek az FHB Bankban, valamint a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és több megyei lapot is kiadó Mediaworks Hungary-ben is van érdekeltsége. A Falter nyomozása szerint jelentős, milliárdos nagyságrendű pénzmozgás volt Pecina érdekeltségei és az Erős tulajdonában lévő, panamai bejegyzésű Garuda Group között. Ennek kapcsán pénzmosás gyanújával vizsgálódtak is az osztrák hatóságok, de tavaly a nyomozás eredménytelenül zárult.

A MOL-ra utaztak

PestiSracok facebook image

Az osztrák hetilap arról is ír, hogy Pecina egy cége 2007-ben 6,1 százalékos tulajdonrészt szerzett a Molban, amit azonnal továbbadott az OMV-nek, a lap forrásai szerint a tőzsdei árfolyamnál jóval drágábban. Az Index.hu szerint ezzel Pecina vélhetően elég jól járt, az OMV viszont befürdött, mert a magyar kormány végül megakadályozta, hogy az osztrákok megszerezzék a Molt. Ebben akkoriban szerepet játszott az Erős János vezette MFB is, amely Mol-részvények felvásárlásával stabilizálta a magyar cég tulajdonosi szerkezetét, és a saját részvények jelentős részét kivonta a kereskedésből. Az Index megállapítja, hogy Erős 2010-ben, a Fidesz választási győzelme után felajánlotta lemondását. Azóta a háttérbe húzódott, nem visel tisztséget semmilyen magyarországi cégben, és nincs információ arról sem, hogy külföldön végezne menedzseri munkát.

Erős János egykori főnökével, Gyurcsány Ferenccel Fotó: nol.hu

Saját pecsenyéjét sütögette

A Heti Válasz 2002-es tényfeltáró cikkében azt írja, hogy Erős János az Állami Értékforgalmi Bank vezetőjeként a pénzintézet teljes, hozzávetőlegesen kétmilliárd forintos törzstőkéjét lenullázta, majd a Kereskedelmi és Hitelbank vezetőjeként körülbelül 4,4 milliárd forintnyi hiányt halmozott fel. A K&H Bank értékesítésekor Erős fél áron, banki hitelből vásárolt magának 300 millió forintnyi pénzintézeti részvényt, amelyet egy kicsit később a pénzintézet saját brókercége 270 százalékos árfolyamon vett meg tőle. De ez sem volt elég ahhoz, hogy Medgyessy Péter mellőzze a szerinte kiváló pénzügyi szakembert, és kormánya megalakításakor Erőst a Magyar Fejlesztési Bank elnöki székébe ültette. A Válasz azt írta, a 2002-es választásokat követően Erős mellett szinte rögtön feltűntek a bankár régi, kétes hírű bizalmasai. Egyikük például Orosz Sándor, akit kineveztek a pénzintézet ügyvezetőjének és beültettek a Defend Kft. felügyelőbizottságának elnöki székébe. Orosz Sándor korábban az ORFK gazdaságvédelmi főosztályán dolgozott, ahol Kacziba Antal bűnügyi főigazgatóval együtt az agrobankos Kunos Péter ügyében vezették a nyomozást. Orosz és Erős barátsága egyébként még a K&H-s időszakban alakult ki, amikor Orosz az ORFK-ról küldött fedett nyomozóként dolgozott a bankban, ahonnan a bankár csúfos bukása után együtt távoztak 1998 decemberében.

Kétes hírű ügynök haverok

Az MFB-nél, illetve a pénzintézet résztulajdonában lévő Defend Kft.-ben Oroszon kívül mint ügyvezető megjelent Mári Imre, a Budapesti Fegyház és Börtön korábbi parancsnoka is - írja cikkében a Heti Válasz. Ő a nagy port felvert Döcher-ügyet követően távozott az intézmény éléről. Mint emlékezetes, Döcher Györgyöt 1999. február 2-án, jogerős szabadságvesztésének letöltése idején a fővárosban, külső munkahelyén, egy presszóban agyonlőtték. A Defend másik ügyvezetői posztját Ruska Zsolt kaphatta meg, aki az elhárítástól landolt a magánszférában. Ruskának tehát – csakúgy, mint Salgó László országos rendőrfőkapitánynak és Medgyessy Péter kormányfőnek – III/II-es múltja van. Erős János egyébként hosszú évek óta jó barátságot tartott fenn Medgyessy Péterrel, mivel közösen jártak vadászni, s ami magyarázatot adhat arra, hogy a fent ismertetett szakmai múlttal miként kerülhet az MFB élére - fogalmazott a Válasz cikkírója. Egy szűk kör ugyanis – Erős János, Medgyessy Péter, Orosz Sándor, valamint az MSZP és az MFB kommunikációjában kulcsszerephez jutó Juszt László újságíró és még néhány bennfentes személy – rendszeresen együtt jár vadászni Tiszapüspöki környékére - állította a Heti Válas. Medgyessy Péter felesége, Csaplár Katalin, Erős János és Hofi Géza is alapítótagja volt a vadászat céljából létrehozott Tiszapüspöki Aranykorona Rt.-nek. A cégben később szintén tulajdonos lett a Gresham-ügyben ismertté vált Medgyessy Tanácsadó Kft.

Az MFB vezetőjeként (jobbról a második) Erős a Gyurcsány-kormány oszlopos tagja volt. Fotó: nol.hu

A Kulcsár-ügyben is értintett

A brókerügy ugye a K&H Bank - amit Erős is vezetett - kétes ügyleteiről szólt. Az ügyben kiderült, hogy a fő vádlottat, Kulcsár Attilát egykor Erős János mutatta be Rejtő E. Tibor akkori K&H-főnöknek. A brókerügy egyik bűnös cége, a Britton Kft. 2001-ben, közvetlenül Medgyessy Péter kormányfőjelöltté avatása után alakult meg. A Britton-csoport az Erős vezette fejlesztési bank tulajdonában lévő cégek (Állami Autópálya-kezelő Rt., Hungexpo Reklám Rt.) közforintjait használta magáncélokra.

Címlapfotó: oecdn.eu

Ajánljuk még

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.