offshore
Borvendég Zsuzsanna: 1980 és 2010 között a titkos pénzügyi hálózat elnyelte nemzeti jövedelmünk egyharmadát
Sokkoló, megdöbbentő könyvvel (A hálózat pénze) jelentkezett Borvendég Zsuzsanna történész, amely annak ellenére sikeres, hogy a kiemelt könyvkereskedések többsége finoman szólva sem támogatja. Persze ez papírforma. Borvendég műve a maga pőreségében mutatja be azt a hálózatot, amelyben benne volt Amerika, a szovjetek, a nácik és a kommunisták, és amely az ideológiai különbségek és hidegháborús „játszma” ellenére a háttérben tökéletesen működött. Egy angol bankárcsoport csinált már egy kutatást arról, hogy a világ országaiból mennyi pénz ment el offshore-ba – mondta a PestiSrácok.hu-nak a szerző. A húsz legnagyobb vesztes között vagyunk a középmezőnyben. Becslések szerint 1980 és 2010 között kétszáznegyvenkétmilliárd dollárt vittek ki Magyarországról adóparadicsomokba. Ez a mai teljes nemzeti vagyonunk fele, és a vizsgált időszakban megtermelt nemzeti jövedelmünk egyharmada, vagyis a vizsgált harminc év alatt minden harmadik évben a magyar emberek teljes évi munkáját ez a pénzügyi hálózat nyelte el. Interjúnk első része itt olvasható.
A Szeviép-ügy csak vékony szeletét fedi le a tulajdonos cégvezetők pénzkimentő hálózatának (4. befejező rész)
A Szeviép Zrt. volt tulajdonosainak, felelős vezetőinek harmadfokú ítéletének hetében tényfeltáró riportsorozatban mutatjuk be, kik is azok a Szeviép-vezérek, és hogyan lehetséges, hogy az építőipari cég csődje a 11 milliárd forint követeléssel őket nemhogy a tönk szélére nem sodorta, de még az sem látszik, hogy visszavetette volna luxuséletüket. Az első három részben részletesen bemutattuk, hogy a 2000-es évek közepétől gombamódra nőttek ki körülöttük az újabb és újabb cégek, amelyekben vagy személyesen ők, vagy családtagjaik, vagy valamelyik másik cégük az érdekelt, tulajdonos. A több, mint 500 alvállalkozót kifizetetlen hagyott Szeviép Zrt.-ből 2007-től már látványos fedezetelvonás történt: a tulajdonos cégek, P. László és B. Sándor családi cégei, a P.T.C. Plus Kft. és az S.A. Investor Zrt. új cégeiket, befektetéseiket finanszírozták. Szövevényes céghálót építettek fel, cégeket egymásba integrálva, amelyekben folyamatosan adták-vették, cserélgették az üzletrészeket és a vezetőket. A cégek nagy része ma is működik. Az eddig általunk fellelt vállalkozásokban összesen legkevesebb 15 milliárd forint vagyon van, főleg ingatlanban. Mindez azonban még csak a jéghegy csúcsa: minden felbukkanó cég érdekeltségében újabb cégek kerülnek elő, általában az Amerikai Egyesült Államokban, külföldi offshore államokban bejegyzett végponttal. A mesteri offshoreizálással és a mindenkit hülyének néző kibújó magyarázattal zárjuk sorozatunkat.
Nem kapnak pénzt az adóparadicsomokban bejegyzett vállalatok Dániában
Dánia az elsők között megtiltotta, hogy adóparadicsomokban bejegyzett vállalatok pénzügyi támogatást kaphassanak az államtól a koronavírus-járvány idején. Az észak-európai ország milliárdokat költött azoknak a vállalatoknak a megsegítésére, amelyeknek bevételei drasztikusan csökkentek a járvány féken tartását célzó, a mozgást széles körben és szigorún korlátozó kormányzati intézkedések miatt.
"Offshore-lovag" az ellenzéki polgármester-jelölt Kaposváron - Bukhat miatta a Márki-Zayékról kopizott civil álca
Hiába a településről településre vírusként terjedő ellenzéki stratégia, hogy összeborulva, magukat civilnek álcázva próbálják megvezetni a választókat, igencsak úgy tűnik, hogy a Márki-Zay-modell nem működik hosszútávon, és pláne nem mindenhol. Az elvi és nézetkülönbségek hamarabb kibújnak, mint szög a zsákból, ha a választási kampányban gründolt civil szervezet tagjai között csak abban van egyetértés, hogy "utáljuk a Fideszt" és valahogy le kell verni a jobboldali jelöltet, és az pedig legfeljebb együtt sikerülhet. Ez történt most Kaposváron, ahol a helyi ellenzéki arcok - akiknek külön-külön annyi esélye lenne, mint egy sün sikeres átkelésének a négysávos autópályán csúcsforgalomban - megalapították a Kaposváriakért Egyesületet. Kikérik maguknak, hogy álcivilek lennének: az, hogy ellenzéki pártok képviselői alapították, most nem számít, mert magánemberként civilek, csak a pártban politikusok... A közösködés, testvéri szeretet és egyetértés a polgármester-jelölt megnevezéséig tartott. Miután eldőlt, hogy Horváth Ákos helyi vállalkozót indítja az egyesület, egyre hangosabbak lettek a különvélemények. Kiderült, hogy az üzletember kaposváriként, a 100-200 milliós évi forgalmat realizáló építési kft.-jét 250 kilométerre jegyeztette be városától, ahol él és dolgozik. Felmerül a gyanú, hogy csakis azért, hogy ne kelljen iparűzési adót fizetnie. Bár az ellenzéki politikusokról - főleg az utóbbi időben - azt tapasztaljuk, hogy gyomruk bármit bevesz, a kaposvári eset azt mutatja, hogy azért lehetnek kivételek.
Adót vetnének ki a lengyelek a külföldre vitt vagyonra
Lengyelország azt tervezi, hogy a jövő évtől kezdve 19 százalékig terjedő "kilépési adót" vet ki az olyan vállalatokra és gazdag emberekre, akik külföldre viszik vagyonukat vagy termelő tevékenységüket.
Offshore-ügyek a Jobbiknál
Két jobbikos sportvállalkozónak, Nagy-Pál Leventének és Tömör-Tones Zsoltnak közös cége van Máltán, ahol rendkívül kedvezőek az adózási feltételek – adta hírül pénteken a Direkt36.hu. A társaságot, amely egy többnyelvű, elsősorban a sportoktatás területére koncentráló e-learning rendszert fejlesztett ki, 2015-ben alapították GC Academy néven.
"A miniszterelnök vejének lenni számos kötöttséggel jár és az ember támadásoknak van kitéve, bármit is tesz"
Bár hetek óta offshore-szálakat vizionál a hazai balliberális sajtó a BDPST Zrt. ügyében, a cég illetékeseitől eddig senki nem kérte ki a részvényjegyzéket, ami egyértelműen igazolná a helyzetet - mondta el egyebek mellett az Origónak adott interjújában a cég egyik egyik tulajdonosa, Tiborcz István. Orbán Viktor veje tisztában van azzal, hogy a miniszterelnök családtagjaként távol kell maradnia a politikai, közéleti ügyektől, ugyanakkor világos számára az is, hogy folyamatos támadásokat kell kiállnia, és rendre szándékos dezinformációkra kell reagálnia.
A Fidesz nem hajlandó asszisztálni az MSZP válságához
A Fidesz-frakció az Országgyűlés költségvetési bizottságának csütörtöki ülésén nem kíván asszisztálni „a reménytelen helyzetben lévő szocialista képviselők kétségbeesett kísérletéhez", hogy eltereljék a figyelmet pártjuk újabb komikus válságáról - közölte a nagyobbik kormánypárt közleményében. Az MSZP szerint egy törvénymódosítás révén offshore cégekkel is szerződhetnek a magyar nagykövetségek, a szocialista Mesterházy Attila ezért hívta volna össze az ülést.
Etikai vizsgálat indul az offshore-ozó uniós biztos ellen
Az Európai Bizottság etikai vizsgálatot indított Neelie Kroes egykori uniós biztos ügyében, aki kiszivárgott iratok szerint a hivatali ideje alatt is vezető tisztséget töltött be egy bahamai offshore cégben - erősítette meg csütörtökön a brüsszeli testület egyik szóvivője. Néhány héttel ezelőtt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke ellen indult etikai vizsgálat.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
