Hogyan profitálnak politikusok, újságírók és civil szervezetek a menekülthullámból? – erre a kérdésre adja meg a választ Udo Ulfkotte német újságíró a közelmúltban megjelent könyvében. A menekültipar aprólékos és precíz leírását kapja az olvasó, még Földi László titkosszolgálati szakértőt is meglepte néhány benne szereplő adat.
„A könyv alapmű, mert dokumentumértékű. Bemutatja azt a fajta őrületet, amit migrációnak hívunk. Ez már régóta nem népvándorlás, hanem invázió, ugyanis nincs benne semmiféle törvényesség, logika, szabályszerűség, csak az, hogy inváziószerűen elfoglalják Európa minden egyes részét. A kötet arról szól, hogy mindez mibe kerül. Nem anyagilag, hanem az ott élők számára, hogy egy pedáns német világnak mit jelent a szemétdomb közepévé válni” – fogalmazott Földi László a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Földi kiemelte, hogy Németország évente 140 milliárd eurót áldoz a menekültiparra – különböző szervezetek, ellátó intézmények és szolgáltatók tevékenységére, a szállásadóktól a takarítókig –, és 2,5-3 millió ember él ebből, a költségeket pedig az állam, vagyis a dolgozó adófizetők állják. Egy menekül havi ellátása eközben csaknem háromszor annyiba kerül, mint az átlagnyugdíj.
Egyesítés a nemzetállamok testén keresztül
Földi László szerint azon felül, hogy adott esetben egy egészen másként gondolkodó népcsoport „szétveri” a kultúránkat, még nagyon kemény háborús helyzet is kialakulhat. „Ne higgyük, hogy az ideküldött muszlim katonák csak azért jöttek, mert kirándulni akartak” – emelte ki, majd utalt rá, hogy a folyamat gerjesztői csak napi financiális érdekekben gondolkodnak. A szakértő szerint Németország azért nagyon jó célpont a „nagy háttérjátékosok” számára, mert a német egy rendkívül fegyelmezett nép. A történelem során a vezetőiket szinte vakon követték, és ma is ez látszik, hiszen berzenkednek attól, ami történik, mégsem lázadnak fel, amikor még lenne halvány esély visszafordítani a folyamatot.
Földi László úgy vélte: globális össztámadás indult Európa ellen. Ez egyfelől megjelenik a migrációban, másfelől a nemzetállamokon belül különböző akciók formájában – ezek egy tőről fakadnak. Utóbbi esetben a cél az olyan kormányok támadása, amelyek szembemennek a migrációs politikával. Erre azért van szükség, mert bizonyos érdekcsoportok a kontinenst egyként kezelik, és hosszú távon nem gondolkodnak nemzetállamokban – húzta alá.
hirado.hu, kép: yahoo.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS