Ha minden igaz, minden idők legdrágább világbajnoksága lesz a mostani. Ezzel együtt az orosz gazdaságot már most meglökte a rendezés, hiszen a vb-előkészületek az elmúlt öt év során 14 milliárd dollárral, azaz mintegy 1 százalékkal járultak hozzá az orosz bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez.
Az RBK orosz gazdasági napilap szerint Oroszország minden idők legdrágább labdarúgó-világbajnokságát rendezheti meg. A torna összköltsége az előzetes számítások szerint 883 milliárd rubel, azaz 14,2 milliárd dollár (3,834 billió forint) lesz, a régiók kiadásait is beleszámítva. A vb annak ellenére is rekordot dönt, hogy a szervezők több projektről lemondtak, és több objektumot nem sikerül majd határidőre átadni. Az eddigi legdrágább világbajnokságot eddig Brazília tartotta 2014-ben, 11,6 milliárd dollárból. (Az oroszok valószínűleg kiegyeznének a brazilok által elért elődöntővel, bár az ott elért eredménnyel (7–1-es történelmi verés a németektől) nyilván nem).
A vb-re való felkészülés szövetségi állami programja hivatalosan mintegy 11 milliárd dollárjába került az orosz költségvetésnek. A legjelentősebb kiadási tényezők közül a közlekedési infrastruktúra fejlesztése 6,11 milliárd, a stadionépítés és -rekonstrukció 3,45 milliárd, a szálláshelyek kialakítása pedig 680 millió dollárba került. A vb költségvetését a rendezési pályázat 2010-ben történt elnyerése 12 alkalommal módosították.
A mérkőzéseket az eredetileg tervezett 14 város 16 stadionja helyett 11 település 12 arénájában fogják lejátszani. A szervezők egyebek között lemondtak egy új Moszkva megyei létesítmény megépítéséről és a jaroszlavli stadion rekonstrukciójáról. Nem épült meg a Moszkva és a Szocsi közötti, valamint az Európai Unió országai felé vezető gyorsvasút, továbbá az orosz és az osztrák főváros közötti széles nyomtávú vasút sem. Nem teljesült az a terv sem, hogy a rendező városokban a repülőtérről vonattal lehessen beutazni a belvárosba, valamint törtöltek több vízi közlekedési projektet is.
Új repülőtér épült Rosztov-na-Donuban, új terminált adtak át Moszkvában (Seremetyjevón), Szentpéterváron, Szamarában, Volgográdban és Nyizsnyij Novgorodban, valamint korszerűsítették a jekatyerinburgi légikikötőt. 21 hotelt építettek fel a vb-helyszíneken. Moszkva-Domogyedovo új terminálja és Seremetyjevo új leszállópályája ugyanakkor nem készült el határidőre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt csütörtöki éves televíziós fórumán feladatként nevezte meg annak a biztosítását, hogy a világbajnokságra kiépített infrastruktúrát elsősorban a sport fejlesztésére fordítsák Oroszországban. Óvta a régiók kormányzóit attól, hogy hagyják, hogy az új stadionok később piacokká alakuljanak át.
Arkagyij Dvorkovics orosz miniszterelnök-helyettes április végén úgy nyilatkozott, hogy a vb-előkészületek az elmúlt öt év során 14 milliárd dollárral, azaz mintegy 1 százalékkal járultak hozzá az orosz bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez. „Úgy mondanám, hogy világbajnokság nélkül jelenleg nem lenne növekedés” – mondta Dvorkovics.
Az orosz GDP az olajár csökkenése és a nyugati szankciók okozta kétévi csökkenés után tavaly 1,5 százalékkal nőtt. Az RBK által megszólaltatott gazdasági szakértők szerint a világbajnokság által gerjesztett gazdasági növekedés gyorsan fel fog szívódni a kormányzati ráfordítások ellenére.
A program elkészültét a Tippmix forgalmazója, a Szerencsejáték Zrt. támogatta.
Forrás és fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS