Több mint négy éves tárgyalási időszak után január 28-án csütörtök első fokon ítéletet hirdetett a Veszprémi Törvényszék minden idők legnagyobb ipari katasztrófája ügyében. Szabó Györgyi bírói tanácsa Bakonyi Zoltánt és társait minden ellenük felhozott vádpont alól, bűncselekmény hiányában felmentette.
Az ítélet indoklásában Szabó György tanácsvezető bíró bírálta a nyomozati eljárást, és hangsúlyozta, hogy több esetben sérültek a vádlottak jogai, illetve az sem elhanyagolható, hogy a tárgyalás során több szakértőt, szakértői véleményt és tanúvallomást is ki kellett zárni. Nem egy alkalommal fordult elő az sem, hogy a szakértők a bíróság előtt módosították szakvéleményüket.
Egy ítélet nem szólhat másról, csak a tényekről. A bizonyítékokat értékelni kell, és csakis ezek szerint ítéletet hozni, azon vádpontokban és csak is azon vádakról, amit a vádló ügyész előterjesztett – fogalmazott az indoklás kezdetén a tanácsvezető, hozzátéve, hogy a bűnösnek kell felelnie és nem pedig “valakinek“. Szabó Györgyi szerint a polgári és közigazgatási eljárásokban már több esetben megállapították a cég felelősségét, de ezt nem lehet összemosni egy büntetőperben a vádlotti felelősséggel. A tanácsvezető hosszasan beszélt arról is, hogy milyen hibákat követett el véleménye szerint a nyomozóhatóság, ami mellett, mint mondta, nem lehet eltekinteni.
Kiemelte, a nyomozóhatóság azt a nyomozástechnikai módszert alkalmazta, hogy a vádlottakat a gyanúsítás előtt többször is tanúként hallgatta meg, van például olyan vádlott is, akit több mint tízszer hallgattak ki tanúként, majd a nyomozati eljárás vége felé gyanúsítottak meg. Az iratokat, dokumentumokat is méghozzá jelentős mennyiségben a MAL Zrt. vezetésétől kérte ki a nyomozóhatóság, ez pedig azt eredményezte, hogy a vádlottak gyakorlatilag maguk ellen nyújtottak be bizonyítékokat – vélekedett Szabó Györgyi. A tanácsvezető a szakértői véleményekre és azok ellentmondásaira is kitért: az indoklás szerint sokkal kiterjedtebb szakértői csoportot kellett volna felállítani, így sokkal konzekvensebb , egyöntetűen és kevésbé ellentmondásos álláspontot alakíthattak volna ki.
A per 2012. szeptember 24-én kezdődött a Veszprémi Törvényszéken. Fejes Péter ügyész 2015 augusztusában módosította a vádiratot, ami szerint a 15 vádlott közül a cégvezetőt, a műszaki szolgáltatási igazgatót, a labor- és környezetvédelmi vezetőt, valamint a hidrátgyártás üzemvezetőjét halált előidéző gondatlan közveszély okozás vétségével, különösen nagy kárt okozó közveszély okozás bűntettével, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás vétségével, annak minősített esetével, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének bűntettével vádolták meg. További 7 vádlott esetében közveszély előidézése, 9 vádlott esetében a bekövetkezett közveszély elhárításának akadályozása, 5 vádlott ügyében pedig környezet- és természetkárosítás miatt módosította az ügyész a vádat.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az ügyben halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 ember – a cég vezetői és több alkalmazottja – ellen, valamint számos polgári per is indult.
Füssy Angéla/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS