Az MNB szerint nem egyszerűen kamatos kamattal jár vissza a korábban jogszerűtlenül felszámított összeg a devizahiteleseknek, hanem aktuális tőketörlesztésként beszámítva, ami jelentősen megnöveli az összeget. A bankszektornak az árfolyamrés elszámolásából fakadó vesztesége így bőven 100 milliárd forint fölött lehet. Ez alapján újra kell számolni visszamenőlegesen minden érintett szerződést.
Közzétette az MNB, hogyan kell kiszámolni az ügyfeleknek visszajáró árfolyamrés összegét. Mind a folyósítási, mind a törlesztési árfolyamrésre iránymutatást tartalmaz a közlemény a bankok számára, írta a Portfolio. A bankoknak rossz hír, hogy az ügyfelek mindenkori túlfizetését aktuális tőkeelőtörlesztésként kell figyelembe venni. A pénz ráadásul kamatos kamatostul jár vissza a jegybank szerint: számításánál a mindenkori 3 havi bankközi kamatot, frank esetén a CHF Libort kell alkalmazniuk a bankoknak.
A devizahiteles törvény alapján az árfolyamrés alkalmazása semmis, a pénzügyi intézményeknek az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazniuk a hitel- vagy kölcsönszerződések, valamint a pénzügyi lízingszerződések esetén. Az átszámítási iránymutatás abból indul ki, mintha 2004. május 1-től fogva érvényben lett volna az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazásának kötelezettsége a törvény hatálya alá eső szerződésekre vonatkozóan. Az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazása miatti túlfizetés a folyósításkori adósság és a törlesztési terhek rossz elszámolásából adódott.
Valójában a folyósításkor az ügyfél devizában kifejezett devizahitele és a devizában kifejezett törlesztőrészletek a ténylegesen kimutatottnál kisebbek lettek volna. Az átszámításnak olyan elveken kell nyugodnia, hogy egyik ügyfél sem járhat rosszabbul, mintha a pénzügyi intézmények az MNB középárfolyamát alkalmazták volna a hitel folyósításakor és a törlesztési terhek kiszámítása során. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a túlfizetést minden időpontban tőke(elő)törlesztéseként, illetve a fennálló adósság folyamatos csökkentéseként kell értelmezni.
Meg kell határozni az ügyfél kezdeti, devizában kifejezett adósságát és az ebből adódó első havi devizában kifejezett törlesztőrészletét. Ezek után ki kell számolni a megvalósult első havi törlesztés során forintban felmerülő túlfizetés mértékét devizában kifejezve, majd ezzel csökkenteni kell a fennálló devizaadósságot. A számításnál minden egyéb paraméter a szerződés szerint alakul. Ezt az algoritmust ismételve kell kiszámolni a következő havi törlesztőrészleteket, a túlfizetést és az adósság lefutását egészen az elszámolás, illetve – ha a szerződés korábban megszűnt -, a szerződés megszűnésének napjáig. A jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó devizaadósság közötti különbség adja az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazásának költségét.
Forrás: Index.hu/Portfolio.hu
Fotó: Alfahír.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS