A válság előtt megkötött devizaalapú jelzáloghitel szerződésekben rögzített aránytalan erőviszonyok jelentős hátrányt okoztak, és okoznak jelenleg is a devizaadósoknak; a bankok évente összesen 60-70 milliárd forint többletbevételt értek el az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) cikksorozatának pénteken közzétett második részében.
A jegybank a napokban cikksorozatot tesz közzé a honlapján a lakossági devizaalapú jelzáloghitelekről, azok társadalmi-gazdasági hatásáról. A Balog Ádám jegybanki alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató által írt cikksorozattal az MNB célja az, hogy segítsen kialakítani a megfelelő szempontrendszert a probléma rendezéséhez.
A deviza alapú jelzáloghitel-szerződések egyfajta erőfölényt biztosítottak a bankoknak, amit a futamidő alatt kihasználva egyoldalúan tudták változtatni a kamatokat és a különböző díjakat. Ez növelte az adósok – árfolyamleértékelődés miatt amúgy is magas – törlesztőterheit, ami ráadásul egy részüknél fizetésképtelenséget okozott, és mindez hitelezési veszteség formájában visszaütött a bankok jövedelmezőségére is – írja Nagy Márton és Balog Ádám.
A teljes elemzés itt érhető el
mti
Facebook
Twitter
YouTube
RSS