Moldovai válság – Dollármilliókat kaphatott Oroszországtól az elnök pártja

Illegális finanszírozás gyanúja miatt nyomozást indított az oroszbarát Igor Dodon államfő és a Szocialista Párt ellen, amely állítólag akár havi egymillió dollárt is kaphatott Moszkvától – jelentette be kedden a moldovai ügyészség. A vizsgálatról a Balkan Insight regionális hírportál tudósított. 

Az ügyészség közölte, hogy olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyek megkérdőjelezik a pártok bevételeinek tisztaságát. A vizsgálat célja, hogy felgöngyölítsék az ügy részleteit, összegyűjtsék a bizonyítékokat és kihallgassák a tanúkat. A nyomozást azután indították el, hogy a Vladimir Plahotniuc moldovai oligarcha vezette Moldovai Demokrata Párthoz (MDP) köthető Publika tévécsatornán vasárnap közzétettek egy videót, amelyen Dodon és Plahotniuc egy új kormánykoalíció létrehozásáról tárgyal. A felvételen Dodon arról beszél, hogy Moszkva korábban havonta hétszázezer és egymillió dollár közötti összeggel járult hozzá a Szocialista Párt működéséhez, de április 1-je óta teljesen elapadtak ezek a források. A moldovai elnök ezután elárulta, hogy június 6-án megkérdezte Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettest, mihez kezdjen az ügyben. Kozak állítólag megígérte neki: beszél Plahotniuckal, hogy bocsássa rendelkezésére a szükséges forrásokat.

Dodon hétfőn azt állította: a felvételt megvágták, kiforgatták szavait és kiemelték őket eredeti szövegkörnyezetéből. Az államfő ugyanakkor kitérő választ adott az újságírók kérdésére, hogy kapott-e pénzt az oroszoktól. Egy hétfő esti politikai beszélgetős műsorban Dodon elmondta: attól tart, hogy politikai gyilkosság áldozatává válik. Elemzők szerint ez csak egy elterelő művelet volt az elnök részéről. Moldovai médiaértesülések szerint Dodon az orosz nagykövetségen éjszakázott vasárnap, mert félt a letartóztatástól. Az államfő tagadta a hírt.

Moldova belpolitikai válságba került azután, hogy az alkotmánybíróság vasárnap felfüggesztette tisztségéből Dodont, mert az elnök az egyértelmű előírásokat figyelmen kívül hagyva nem oszlatta fel a parlamentet. A testület Pavel Filip eddigi miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek. Filip azonnal bejelentette a parlament feloszlatását, és szeptember 6-ára előre hozott választást írt ki. A moldovai pártok a február végi választások óta nem tudtak kormányt alakítani. Az alkotmánybíróság korábban úgy foglalt állást, hogy amennyiben a választási eredmények közzététele után kilencven naptári nap, vagyis június 7-éig nem alakul meg az új kormány, a törvényhozást fel kell oszlatni. A nyugatbarát ACUM/Most pártszövetség június 8-án megegyezett a kormányalakításról az Oroszország által támogatott Szocialista Párttal. A tömörülések azzal indokolták az egynapos késést, hogy úgy értelmezték: három naptári hónapot kaptak a kormányalakításra, vagyis a határidő nem június hetedike, hanem kilencedike volt.

Forrás: MTI; Fotó: PS