Montenegró felvételével a NATO bővítése, a szövetség afganisztáni és szíriai szerepvállalása, az Oroszországgal fenntartott viszony, a védelmi képesség erősítése és Jens Stoltenberg főtitkári mandátumának további két évvel történő meghosszabbítása voltak az észak-atlanti szövetség főbb intézkedései és eseményei 2017-ben.
Srdjan Darmanovic montenegrói külügyminiszter június 5-én Washingtonban letétbe helyezte Montenegró csatlakozási szerződésének ratifikációs okmányát, s ezzel az ország hivatalosan is a NATO 29. tagállama lett.
A balkáni ország stratégiailag fontos fekvésének köszönhetően a NATO ezt követően az egész Adriai-tengert a befolyása alatt tarthatja. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, a bővítés azt mutatja, hogy a NATO kapuja nyitva áll. Kijelentette, a NATO kész aktiválni a tagsági cselekvési tervet (MAP) a csatlakozás elősegítésére Bosznia-Hercegovina esetében, amennyiben az teljesíti az előírt kritériumokat. A NATO korábban Ukrajnának és Grúziának is ígéretet tett, hogy a szövetség tagjaivá válhatnak.
Petro Porosenko ukrán elnök júniusban azonban úgy nyilatkozott, Kijev most nem kéri felvételét az észak-atlanti szövetségbe, hanem “igazi reformprogramot hajt végre”, hogy később megfeleljen a NATO-tagság feltételeinek.
December közepén két évvel meghosszabbították Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megbízatását. Az 58 éves volt norvég kormányfő 2014. október 1. óta tölti be a tisztséget, eredetileg négy évre választották meg. Ő a szervezet 13. főtitkára.
A szövetség brüsszeli, májusban tartott csúcstalálkozóján bejelentette, csatlakozik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen harcoló nemzetközi koalícióhoz. Konkrét katonai műveletekben nem vesz részt, a helyi biztonsági erők kiképzésének biztosításával, felderítési adatokkal erősíti az érintett országok stabilitását és támogatja a koalíció tevékenységét. A jövőben a terroristacsoportok tevékenységét figyelő hírszerzőcsoport is megkezdi működését a brüsszeli központban.
Az észak-atlanti szövetség novemberben úgy döntött, megerősíti katonai szerepvállalását Afganisztánban, 13 ezerről 16 ezer főre növeli a közép-ázsiai országban állomásozó katonáinak számát.
Donald Trump amerikai elnök többször is bírálta az európai szövetségeseket, mert úgy véli, nem veszik ki kellőképpen részüket a védelem költségeiből. A NATO tagjai korábban ugyanis azt vállalták, hogy a hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. Ezt a szintet mindössze az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország érte el, Románia, Litvánia és Lettország 2017 végére ígérte a vállalás teljesítését
A NATO és tagállamai májusi csúcstalálkozójukon megállapodtak, hogy tervet készítenek a vállalások teljesítésére. Ebben átlátható módon szerepelnie kell, hogy a tervezett kiadások megfelelnek az egyeztetett védelmi céloknak.
A főtitkár tájékoztatása szerint, mivel tavalyhoz képest 60 százalékkal több, havonta átlagosan 500 informatikai támadás éri a NATO intézményeit és tagországait, a NATO a kibervédelem megerősítését tűzte ki célul. Válságkezelő szakértői csoportokat állítanak fel a brüsszeli központban, amelyek segítik majd a tagállamokat hálózataik védelmében
– mondta.
Információk szerint legalább száz török NATO-katona kért menedéket Hollandiában, Belgiumban és Németországban a tavaly júliusi törökországi puccskísérlet óta. Ankara ezt követően lemondott néhány, a NATO partnerországaival tervezett kiképzési és más együttműködési programot.
A NATO és Oroszország viszonyával kapcsolatban James Mattis amerikai védelmi miniszter az év elején kijelentette, jelenleg nincsenek meg a szükséges feltételek az Oroszországgal folytatandó katonai együttműködéshez. Véleménye szerint biztosítani kell, hogy a NATO diplomatái “az erő pozíciójából tárgyalhassanak” Moszkvával.
Márciusban három év szünet után először vette fel a kapcsolatot egymással az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke és a NATO Katonai Bizottságának elnöke. A felek az atlanti szövetség kezdeményezésére folytattak telefonbeszélgetést azt követően, hogy a NATO 2014 áprilisában (az ukrajnai Krím félsziget orosz bekebelezését követően) döntött úgy, hogy egyoldalúan felfüggeszti minden gyakorlati polgári és katonai együttműködését Oroszországgal. Soltenberg a NATO-Oroszország Tanács márciusban tartott brüsszeli ülését követően megjegyezte, az Oroszországgal feszült viszony enyhítése és a kölcsönös bizalom helyreállítása érekében a szövetség elkötelezett a párbeszéd fenntartása mellett.
A katonai szövetség az év folyamán többször hangsúlyozta kiállását Ukrajna önállósága és területi integritása mellett. A NATO sem most, sem a jövőben nem fogja elismerni a kelet-ukrajnai területek feletti orosz igényt és elítéli a Krím jogellenes és törvénytelen bekebelezését
– húzták alá.
A NATO novemberben két új parancsnokság létrehozása mellett döntött, amelyek Észak-Amerika és Európa között biztosítják a csapatok és katonai eszközök utánpótlását és európai mozgathatóságát. A képességfejlesztés által javul a NATO és a szövetségesek kommunikációs képessége, gyors és hatékony reagálása szükséghelyzet esetén.
Jens Stoltenberg márciusban Budapesten járt, ahol a kiváló műveleti szerepvállalást kiemelve méltatta Magyarország NATO iránti elkötelezettségét. Kifejezte azt is, hogy a NATO nagyon hálás Magyarország afganisztáni hozzájárulásáért. A főtitkár üdvözölte, hogy Magyarország, amely jelenleg GDP-je mintegy egy százalékát fordítja katonai kiadásokra, szintén emelni kezdte védelmi kiadásait, s az emelést “jelentősnek” nevezte.
MTI; Fotó: The Local
Facebook
Twitter
YouTube
RSS