Moody’s: Magyarország kiemelkedik a közép- és kelet-európai országok közül

Az Európai Unió átlagát meghaladó, robusztus gazdasági növekedés várható az idén és jövőre a nyolc közép- és kelet-európai EU-tagállamban a Moody’s Investors Service szerdán Londonban ismertetett új előrejelzése szerint. A nemzetközi hitelminősítő a térségről összeállított 22 oldalas helyzetértékelésében kiemelte, hogy a magyar gazdaság külső sérülékenysége csökkent a legnagyobb mértékben a régión belül.

A Moody’s várakozása szerint az országcsoport éves növekedési ütemeinek átlaga a 2016-2017-es időszakban valamivel meghaladja majd a 3 százalékot. A cég az EU egészében 2 százalékos, az euróövezetben 1,8 százalékos átlagos éves növekedést vár ugyanerre az időszakra. A hitelminősítő szerint ebben a környezetben a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok átlagos államadósság-rátája várhatóan a hazai össztermék (GDP) 53 százaléka körüli jelenlegi szinten stabilizálódik. A Moody’s szerint Magyarország a külső sebezhetőség csökkenését tekintve kiemelkedik a nyolcas mezőnyből, mivel a vizsgált térségi országok közül a magyar gazdaság külső pozíciója javult a legnagyobb mértékben.

A hitelminősítő kiemeli, hogy a magyar folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes többlete a hazai össztermék 10 százaléka körül mozog, és ez mérsékli a magyar gazdaság függését a külső finanszírozástól. A Moody’s megjegyzi, hogy a 2008 előtti időszakot 8-10 százalékos összevont éves külső fizetési és tőkemérleg-deficitek jellemezték. Az államadósság devizában denominált hányada meredeken csökkent, annak a stratégiának a hatására, amely az állampapír-piacon a hazai befektetők nagyobb szerepvállalását célozza – áll a Moody’s szerdai londoni elemzésében.

Más nagy londoni házak is jelezték már, hogy mérési modelljeik a magyar gazdaság válságkockázatának csökkenését mutatják. A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege rendszeresen összeállítja számos mérőszámból képzett térségi sérülékenységi mutatóját (Vulnerability Scoring Indicator, VSI). Legutóbbi értékelésükben a ház elemzői kiemelték, hogy 2008-ban, a globális pénzügyi válság elhatalmasodásának évében még a magyar gazdaságé volt a legrosszabb VSI-index az európai felzárkózó térségben, azóta azonban éppen a magyar sérülékenységi mutató javult a régión belül a legnagyobb mértékben, mindenekelőtt a külső fizetési helyzetet mérő változók – köztük a folyómérleg-egyenleg és a külső adósságráta – javulása miatt. A Morgan Stanley elemzői is arra a megállapításra jutottak, hogy jelenleg Magyarország külső pénzügyi pozíciója a legerőteljesebb a cég által vizsgált felzárkózó gazdaságok között, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes többlete alapján.

Igaz, hogy ebben jelentős része van az olajárak zuhanásának, de a többlet zömét nem ciklikus, hanem szerkezeti tényezők magyarázzák – állt a Morgan Stanley tanulmányában. A Morgan Stanley londoni elemzői szintén kiemelték, hogy jelentősen csökkentette a magyar gazdaság külső sérülékenységét a külső adósság meredek ívű csökkenése is a devizaalapú hitelek átváltása nyomán, valamint az, hogy folyamatosan bővül a magyar állampapírpiac hazai befektetői bázisa. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői legutóbbi helyzetértékelésükben közölték, hogy a cég által kidolgozott, 28 feltörekvő gazdaságra kiszámolt átlagos kockázatjelző (Capital Economics Risks Indicator, CERI) alapján a közép-európai EU-gazdaságok közül Magyarországot veszélyezteti a legkevésbé a pénzügyi válság kockázata.

A részvény- és devizapiaci reálárfolyamok ingadozása, a magánszektor hitelellátása, a külkereskedelmi egyenleg és a rövid lejáratú külső adósságállomány figyelembevételével összeállított CERI-modell nullától 10-ig terjedő skálán méri a pénzügyi válság kockázatát. Magyarország jelenlegi CERI-indexe alig haladja meg a 2-es szintet, Csehország és Lengyelország pénzügyi kockázati mutatója a 3-as szint közelében jár a Capital Economics mérése alapján. A Moody’s szerdai térségi elemzése szerint a magyar gazdaság külső sérülékenységének jelentős mérséklődése, valamint a költségvetési és a növekedési mérőszámok javulása nyomán már vannak bizonyos jelek olyan portfolió-beáramlásokra is, amelyek célja biztonságos befektetési menedék keresése, annak ellenére is, hogy a külső adósságteher és a hitelfinanszírozási igény még mindig nagy, és ez korlátot jelent a szuverén besorolás szempontjából.

Emellett a nem rezidens befektetők korábbi magas arányának csökkenése a magyar adósságpiacon csökkenti a tőkeáramlás esetleges hirtelen leállásából eredő sérülékenységet is. Ennek jele, hogy a magyar tőzsde tavaly a legjobban teljesítők között volt az európai feltörekvő térség egészében, a forint pedig az egyik legjobban teljesítő feltörekvő térségi fizetőeszköz – áll a Moody’s szerdai londoni elemzésében. A cég – csakúgy, mint a másik két nagy hitelminősítő, a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings – a befektetési ajánlású kategória alapszintjétől egy fokozattal elmaradó, “Ba1” államadós-besorolással tartja nyilván Magyarországot. A Moody’s és a Fitch a magyar szuverén osztályzatra azonban felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást tart érvényben; az S&P magyar besorolási kilátása stabil.

Forrás: MTI