Kovács Béla európai parlamenti képviselő mentelmi jogának tárgyalása tovább húzódik, miután a politikus halasztást kért az Európai Parlament Jogi Bizottságától. Kovács ellen 2014 áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, a vád szerint a jobbikos politikus rendszeresen, konspiratív módon találkozott orosz diplomatákkal, mégpedig azért, mert európai uniós intézmények ellen kémkedett.
“Mi globalizacióellenesek, euroszkeptikusok, valódi keleti nyitás pártiak és antiliberálisok vagyunk. Ehhez képest Oroszország egyáltalán nem tűnik rémisztőnek. Így, ha valaki nekik ‘kémkedik’ az EU ellen, maximum annyit mondunk: hajrá” –
írta Lázár Zoltán jobbikos önkormányzati képviselő a Facebookon, de a Jobbik hivatalos álláspontja nem volt ennyire elnéző.
Pártja ugyan támogatólag állt ki Kovács mellett, de a Jobbik vezető politikusai mind úgy nyilatkoztak, hogy “hecckampány” folyik a médiában és más pártok részéről is, így azt szorgalmazták, hogy mielőbb vonják meg Kovács mentelmi jogát, és induljon meg az eljárás, hogy a gyanúba keveredett EP-képviselő tisztázhassa magát.
Kovács ezzel összhangban maga is úgy nyilatkozott többször, hogy lemondana mentelmi jogáról, de ezt a törvényi szabályozás miatt nem teheti, csak az Európai Parlament plenáris ülése foszthatja meg privilégiumától. A jobbikos mégis halasztást kért a Jogi Bizottságtól, legközelebb május 6-án tárgyalják majd a képviselő mentelmi ügyét.
Morvai Krisztina EP képviselő
nyílt levelet fogalmazott meg a Jogi Bizottságnak, amiben amellett érvel, hogy súlyos hiba lenne megvonni Kovács mentelmi jogát. Arra nem tudott válaszolni (szakmai titoktartásra hivatkozva), hogy ez a törekvése összhangban van-e Kovács valós akaratával, de az egyértelmű, hogy a Jobbik hivatalos álláspontjával egyértelműen szembekerült.
“Minél kevesebb törvényes kontroll van egy kormány illetve egy igazságszolgáltatási rendszer fölött, annál valószínűbb, hogy a büntetőeljárás indításának jogával visszaélhetnek, annak érdekében, hogy meggyengítsék vagy elnyomják politikai ellenfelüket. A parlamenti képviselők mentelmi joga egy olyan jogintézmény, amelyet az ilyen visszaélésekkel szembeni kulcsfontosságú biztosítékként, garanciaként hoztak létre. Úgy gondolom, hogy Kovács Béla EP képviselő jogesete szinte alkotmányjogi tankönyvbe illő példa arra, hogy miért is fontos ez a jogintézmény mint demokratikus biztosíték.”
2014-ben Novák Előd “feudális jogintézménynek” nevezte a mentelmi jogot, Dúró Dóra az Echo Tv-ben követelte, hogy képviselők “ne bújjanak mentelmi joguk mögé”, a közelmúltban pedig Vona beszélt arról egy ajkai lakossági fórumon, hogy nem csak megszüntetnék a magyar képviselők mentelmi jogát, de akár súlyosabban is szankcionálnák őket, mint más állampolgárokat, ugyanis szerinte morálisan példát kell mutatniuk a politikusoknak. “A közjogi tisztséget betöltő személyek jelenleg, a magyar embereket joggal felháborító módon ‘egyenlőbbek az egyenlőknél’” – erősítette meg a Jobbik sajtóosztálya is, hogy a párt programja a mentelmi jog teljes eltörlése.
A nol.hu úgy értesült, Morvai és a Jobbik nem egyeztettek az EP-képviselő leveléről, a párt semmilyen közösséget nem vállalt az EP-képviselő “jogi álláspontjával”.
Forrás: nol.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS