Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke szerint “nem egyszerű rendőri túlkapásokról volt szó” 2006 őszén, hanem az alkotmányosság, a jogállamiság, az emberi jogok szisztematikus megsértéséről.
A Jobbik európai parlamenti képviselőjét a Civil Jogász Bizottság 2007 februárjában nyilvánosságra hozott jelentésével kapcsolatban kérdezte a Fővárosi Törvényszék kedden, a 2006. őszi események miatt rendőri vezetők ellen indult büntetőperben. Morvai Krisztina tanúkénti meghallgatásán azt mondta, vizsgálataik szerint a lakosság megfélemlítése volt a rendőri akciók célja 2006. október 23-án, és véleményük szerint megvalósult a terrorcselekmény is.
A politikus a bíróságon ismertette a Civil Jogász Bizottság jelentését, az egyes helyszíneken tapasztalt jogsértéseket, konkrét eseteket. Közölte, arra a következtetésre jutottak, hogy a különböző rendőri egységek Budapest különböző pontjain mind szeptember 19-én, mind október 23-án “kísértetiesen hasonló jogsértő módon léptek fel”, és “valamiféle tervezettség látszott ennek hátterében”. Azt is megállapították – mint fogalmazott, “a vélelem szintjén” -, hogy “valamiféle politikai helybenhagyás vagy felbujtásszerű rábíró magatartás történt a politika részéről a jogsértésekre”.
Jelezte: a jelentés kitért arra is, hogy az ügyészség és a bíróság is “utasításra cselekedett”, és egy előre egyeztetett koncepció nyomán vettek részt a lakosság megfélemlítésében. Arra a kérdésre, hogy miből vonták le ezeket a következtetéseket, azt mondta, vizsgálatuk során annyi esetet láttak, amelyek ezt támasztották alá, hogy kénytelenek voltak erre következtetni.
Morvai Krisztina tanúkénti meghallgatása a Fővárosi Törvényszéken. Fotó: MTI
Arra a bírói felvetésre, hogy nem tartották volna célszerűnek egy katonai jogász bevonását is a Civil Jogász Bizottság munkájába, aki jártassággal bír a katonai vonatkozásban is, Morvai Krisztina azt közölte, nem tudta, hogy van ilyen lehetőség. Azonban – tette hozzá – valamennyire ők is értettek a katonai büntetőügyhöz. Morvai Krisztina tanúkénti meghallgatásán azt mondta, némileg elfogult, haragszik a vádlottakra, de a tényekre vonatkozóan elfogulatlan.
A bíróság délelőtt tanúként hallgatta meg Gaudi-Nagy Tamást, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetőjét, a Jobbik volt országgyűlési képviselőjét. A bíróság arra volt kíváncsi, mikor, milyen bűncselekmények miatt tett feljelentést a 2006-os őszi események miatt Gaudi-Nagy Tamás vagy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat. Gaudi-Nagy Tamás elmondta: például 2006. december 5-én átfogó feljelentést tettek húsz különböző bűncselekmény miatt, majd egyedi ügyekben is tettek körülbelül 15-20 feljelentést. A bíróság felkérte Gaudi-Nagy Tamást, hogy 15 napon belül készítsen részletes kimutatást a megtett feljelentéseikről.
A bíróság a volt képviselőt politikai tapasztalatairól kérdezte még, arról, hogy a kormánypárti képviselők milyen mértékben szokták támogatni az ellenzéki előterjesztéseket. Erre Gaudi-Nagy Tamás azt válaszolta, az ő idejében (2010 és 2014 között volt országgyűlési képviselő) “rendkívül csekély volt ez az arány”, becslése szerint egy vagy esetleg néhány százalék.
Gaudi-Nagy Tamás egyórás meghallgatása után a szünetben újságíróknak nyilatkozva sérelmezte, hogy nem beszélhetett hosszabban a feljelentések tartalmáról, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkájáról, jogvédőként szerzett tapasztalatairól, és, hogy nem tudott rámutatni arra, a 2006-os jogsértéseket vizsgáló országgyűlési albizottságban milyen következtetésekre jutottak. Közölte: a bíróság nem élt azzal a lehetőséggel, amit a meghallgatása hozhatott volna. Jelezte, becsatolta a NJSZ 47 oldalas összefoglalóját, és reményét fejezte ki, hogy az alapján az ügyészség él a vádkiterjesztés lehetőségével, és olyan bűncselekmények miatt is vádat emel, amelyekben ezt eddig nem tette meg.
Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban 15 pontban emelt vádat rendőri vezetők ellen, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társuk ellen. Ezek szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket. Az elsőfokú büntetőper 2013 őszén kezdődött meg, összesen több mint kétszáz tanút már meghallgatott a bíróság.
Forrás: MTI
Címlapfotó: Origo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS