
Negyven éve nem volt példa zöldmezős kórházépítési beruházásra Budapesten – az Egészséges Budapest Program (EBP) ezt, illetve összesen 700 milliárd forintos egészségügyi fejlesztési ráfordítást ígér a fővárosban és vonzáskörzetében élőknek. Miközben az ellenzék rendszeresen a program összeomlását vizionálja, az annak lebonyolításáért felelős Tóvízi Attila, az Állami Egészségügyi Központ főigazgató-helyettese elmondta, hogy az EBP az előkészítésből a megvalósítás szakaszába lép. A PestiSrácok.hu-nak adott interjújában kifejtette, hogy a leendő négy budapesti centrumkórház és a köréjük csoportosuló intézmények fejlesztése 2026-ra készül el, nyugat-európai egészségügyi színvonalat nyújtva a betegeknek.
Baloldali aggodalmak szerint szétzilálódott az Egészséges Budapest Program megvalósítása különböző érdekviszonyok mentén, és ezzel hozták összefüggésbe azt is, hogy már nem Cserháti Péter felel a programért. Mi indokolta a vezetőcserét és azt, hogy már nem miniszteri biztos, hanem főigazgató-helyettes vezeti a programot?
Cserháti Péter megbízatása április 30-án véget ért. Eddig jórészt a program előkészítési szakasza folyt, a jövőben pedig a megvalósításra összpontosítunk. Ez egészen másfajta szemléletet, menedzsergondolkodást kíván. Cserháti úr továbbra is a programban dolgozik, több más orvos szakértővel együtt. Nem szeretném átvenni az orvos szakértők szerepét; a továbbiakban is velük kívánunk dolgozni. A kormány célja, hogy a vidéki kórházfejlesztések után Budapest és vonzáskörzetében élő több, mint négymillió ember egészségügyi ellátása és életminősége is javuljon. 2026-ig az Orbán-kormány összesen több, mint 700 milliárd forintot szán a budapesti és Pest megyei egészségügyi intézmények fejlesztésére. Az idei évvel bezárólag csaknem 112 milliárdos a ráfordítás, és az előkészítési szakasz végén, a következő hetekben megtörténik jó néhány kórház esetében a tervezési eljárás eredményhirdetése.
Olyan kifogás is elhangzott, hogy még a szakmai program sem készült el.
A szakmai programunk természetesen rendelkezésre áll, e mentén haladunk. A kilencéves időtartam során előfordulhat változás a programban, a stratégiai irányt nem befolyásolja ez.

Fotó: Horváth Péter Gyula
A haladó propaganda szerint van két olyan terület Magyarországon, amelyek már teljesen összeomlottak: az oktatásügy és az egészségügy. Előbbiről éppen múlt héten derült ki az OECD vizsgálatából, hogy valójában szó sincs tarthatatlan állapotokról. Mennyi a valóságalapja az egészségügyi katasztrófáról szóló közléseknek?
Én az Egészséges Budapest Programért felelek, és mint mondtam, csak a központi régióban 700 milliárd forintot fordítunk erre kilenc év alatt. Például 1979 óta nem volt Budapesten és Pest megyében zöldmezős kórházfejlesztés; az Orbán-kormány az, amely érezte magában az erőt és a lendületet ahhoz, hogy többnyire hazai forrásokból megvalósítsa azt, amit más negyven éve nem tudott, hogy fejlessze az egészségügyi rendszert. Lépésről lépésre kell haladni. Látjuk a fényt az alagút végén, és én azért tudok felelősséget vállalni, hogy az infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó program a megfelelő ütemben haladjon, az intézmények megújuljanak, és a betegeket nyugat-európai színvonalú körülmények fogadják majd.
Miközben folyamatosan a stadionozást halljuk, a kormány csaknem még egyszer annyi pénzt elköltött a vidéki kórházak rendbe hozására, most pedig ennél is jóval többet szán Budapest és Pest megye egészségügyi intézeteire. Mi fog megvalósulni 2026-ra ebből a 700 milliárdból?
2010 után az Orbán-kormány úgy döntött, hogy először a Budapestet és Pest megyét nem érintő kórházfejlesztésbe vágnak bele. Erre több, mint 500 milliárd forintot költöttek, nagyrészt uniós pénzből, mivel az EU értékelése szerint e régiók szintje maradt el leginkább az uniós átlagtól. A 2011-ben elfogadott Semmelweis Terv alapján indulhatott el később az Egészséges Budapest Program, immár nagyrészt hazai forrásokból. Négy nagy centrumkórházat, 11 országos intézetet, 13 társkórházat és 32 szakrendelőt fejlesztünk a régióban, amelyek több, mint négymillió ember egészségügyi ellátásáért felelnek majd. Egy teljesen új zöldmezős nagyberuházással létrejövő Dél-Budai Centrumkórházat építünk, amely az Egér út környezetében lesz. Az Észak-Közép-Budai Centrumkórház a jelenlegi Szent János Kórház helyén jön létre, a Kútvölgyi Tömböt is magába foglalva, miközben felújítjuk a meglévő épületeket, új épületblokkokkal kiegészítve. Az Észak-Pesti Centrumkórház a jelenlegi Honvédkórház helyén jön létre, magába olvasztva a MÁV Kórház aktív osztályait is, ahol a jelenlegi toronyépület mellé felépül egy másik, és a teljes orvosi spektrum megtalálható lesz az intézményben. A Dél-Pesti Centrumkórház a jelenlegi Szent László Kórház, Szent István Kórház és Merényi Gusztáv Kórház egyesítésével jön létre, szintén tömbösített rendszerben. A centrumkórházak mellett társkórházak és országos intézetek működnek, valamint a szakrendelők. Utóbbiak nagyon fontos szerepet kapnak majd az új egészségprogramban, hogy a háziorvos–szakrendelő–kórház rendszert hatékonyabbá tegyük.

A leendő Dél-Budai Centrumkórház látványterve (kép forrása: lokal.hu)
Az épületek állapota mellett rendszeres bírálat éri az eszközellátottságot is. Az ellenzék most már nem a lélegeztetőgépet, hanem a CT-t használja konvertibilis valutaként. Mit ígér ilyen téren a program? Mi a helyzet azzal, amikor gép van, de nincs, aki kezelje, és emiatt maradnak ki vizsgálatok, kezelések?
Hiszek abban, ha színvonalas egészségügyi intézeteket építünk, az nemcsak a betegekre lesz jótékony hatással, hanem az ott dolgozókra is. Személyes véleményem, hogy az orvosok és ápolók számára is itthontartó erő lehet, ha idehaza is európai színvonalú intézményben végezhetik a hivatásukat. A program közel 22 milliárdos orvostechnikai eszközbeszerzést valósít meg, amely jelenleg is zajlik. Ez CT-, MR- és DSA-gépeket, képalkotó diagnosztikai berendezéseket jelent, valamint több, mint tízezer informatikai eszközt – számítógépeket, tableteket, monitorokat, nyomtatókat. Soha nem volt még ekkora informatikai fejlesztés az egészségügyben.

Fotó: Horváth Péter Gyula
A hónapokig, netán évekig tartó várakozási idők kérdését is megoldják ezek a fejlesztések?
A várólisták máris rövidültek, és ezt a célt is szolgálják az említett eszközbeszerzések. A fejlesztések folyamatosak, és hozzájárulnak ahhoz az új egészségkultúra kiépítéséhez, amelyet az EMMI minisztere, Kásler Miklós professzor úr programjában kezdeményezett, de évtizedek elmaradását nem lehet azonnal behozni. A meghirdetett új egészségkultúra céljai között szerepel a betegségek megelőzése, az egészségben eltöltött évek számának növelésére való törekvés, a betegségek minél korábbi felismerése, kiemelten a daganatos, keringési, mentálhigiénés, mozgásszervi és nem utolsó sorban a gyermekgyógyászati megbetegedések esetében. Márpedig ennek annál nagyobb esélye van, minél fejlettebb berendezésekkel dolgozhatnak a kórházakban. A tudatosság erősítésében ugyanakkor a szakrendelőknek is nagyobb felelősségük lesz a betegekkel való találkozások során felhívni a figyelmet arra, hogy saját egészségünk megtartásában is vállaljunk felelősséget. A kormány elvégzi a maga részét, fejlesztéseket, beruházásokat hajt végre, tehát az új intézet, a felújított, jól felszerelt szakrendelő vagy éppen kórház megteheti a magáét, de emellett a lakosságnak is meg kell tennie mindent saját egészsége érdekében. Időben el kell mennie az orvoshoz, meg kell jelennie a szűrővizsgálatokon.
Hol fog állni Magyarország a környező országokhoz képest, illetve európai összevetésben, miután megvalósultak a fejlesztések?
A program végére a nyugat-európai színvonallal összevethető egészségügyi körülmények lesznek Budapesten és Pest megyében is. Ez azért is nagy szó, mert kevesen gondolnak bele, milyen szervezési kihívások vannak egy-egy egészségügyi fejlesztés mögött. Itt nem tehetjük meg, hogy bezárjuk az üzemet két évre, amíg tart a felújítás, hanem folyamatosan működnie kell közben az ellátásnak, és a betegellátás zavartalan biztosításával párhuzamosan kell megoldani a fejlesztéseket.
Andromeda
2019-06-26 at 16:57
Az 5. Kerületben, a hercegprímás utcai rendelőben már az időpontkéréshez is órákat kell várni, és aztán közlik, NINCS IDŐPONT. Persze van időpont, de csak annak, aki egy másik lépcsőházban fizet az időpontért is már – nyilván a kezelésért is. Ez önmagában okozhat nagy buktát az önkormányzati választásokon. Magyarországon úgy van ingyenes egészségügy, mint Kínában a kommunizmus. Sehogy, és mégis azt állítják. Tudomásul kell venni, hogy az orvosi kezelések mind eszközöket tekintve, mind a személyzetet tekintve drága. Az sem igaz, hogy minden betegséget meg lehet előzni, ezt csak az állítja, akinek eddig szerencséje volt.
Andromeda
2019-06-26 at 17:16
Vagyis az egészségügy finanszírozását úgy kellene átalakítani, hogy az egészségügyi személyzetnek érdeke legyen minden beteget kezelni. Persze, ez jól hangzik, de mégha iszonyatosan nehéz is, bele kell fogni.
saghi rozalia
2019-06-26 at 17:52
Tegnap olvastam a francia egészségügyi miniszter asszonyt:
… a három hete tartó sztrájk ellenére is ellátják…stb., stb…
Mivan? A híres nyugaton bajok vannak az egészségügyben? Valahogy elsikkadt ez a hír!
Paulik
2019-06-26 at 21:32
Örülünk minden fejlesztésnek, de a közvélemény NINCS tisztában azzal, hogy mely kórházak lettek újjá építve. Miért nem lehet ezt látni TV-ben, sajtóban? Miért engedik, hogy csak az a rossz hír terjedjen, ami a Budapesti és Pest környéki áldatlan állapotokról terjed?
Be kellene már végre mutatni, egyesével minden felújított kórházat, hogy higgyék el az emberek, nem csak a rossz létezik! Itt a változás, akár mennyire is kéjeleg a sok libsi a minél rosszabb annál jobb helyzeten. Lássuk a már szép kórházakat! Ezzel a Kormány is erősítené a bizalmat maga iránt! Mire várunk?