Mostantól bármi megtörténhet a posztszovjet térségben

A Krím annexiója azt jelzi, hogy mostantól bármi megtörténhet a posztszovjet térségben, és a hidegháború óta a legnagyobb elhidegülés lesz tapasztalható az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokban – mondta Deák András Oroszország-szakértő szerdán az MTI-nek. Összefoglaljuk a nap krími eseményeit.

Deák András emlékeztetett: Moszkva gyakori érve volt már az elmúlt 20 évben is, hogy a posztszovjet térség Oroszországnak különösen fontos, nem tűri el, hogy ott vele szemben ellenséges rezsimek alakuljanak ki, külföldi hatalmak pozíciókat szerezzenek. Az orosz külpolitikai doktrínákban a posztszovjet térség általában az első helyen áll – tette hozzá. Az elemző közölte: Oroszország ugyancsak gyakran hivatkozik az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Koszovó esetére, mondván, nem Moszkva kezdte el a nemzetközi rend megbontását.

Koszovó függetlenedéséig Oroszország álláspontja egyértelműen az volt, hogy az államhatárokat csak az érintett felek jóváhagyásával vagy az ENSZ Biztonsági tanácsának döntésével lehet megváltoztatni, továbbá nem szabad beleavatkozni az országok belügyeibe. Koszovó önállósodása óta azonban Moszkva feljogosítva érzi magát, hogy a határokat megváltoztassa, és ez történt akkor, amikor független államként elismerték a Grúziából kiváló Abháziát és Dél-Oszétiát, és “most továbbmentek a Krímmel” – mutatott rá.

Deák András elmondta: a Krím hozzácsatolása Oroszországhoz “nem egy népszerűtlen gondolat” az oroszok körében, mert még ha sokan közülük értik is, hogy a terület Ukrajna része volt, sosem fogadták azt el, hiszen 1954-ben egy párthatározattal adta át a félszigetet Moszkva Ukrajnának.

Oroszország már azt is nehezen emészti meg, hogy a hidegháború végével a NATO fennmaradt – vélekedett. Kifejtette: az oroszok szerint 1991-ben, amikor a Szovjetunió szétesett, fel kellett volna bontani az észak-atlanti szövetséget, mivel az ok, amely miatt létrejött, vagyis a szovjet fenyegetettség megszűnt. Ezzel szemben a NATO elkezdett kelet felé terjeszkedni, folyamatosan új tagokat vett fel, és az oroszok ez ellen mindig is élesen felszólaltak. Ez az eleme az orosz retorikának máig megmaradt, és például 2008-ban, amikor felvetődött Ukrajna és Grúzia felvételének lehetősége a NATO-ba, Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy ezt jól meg kell gondolni, mert Ukrajna “életképtelen posztszovjet maradék”, és nem biztos, hogy a jelenlegi formájában egyben marad – magyarázta. Úgy fogalmazott, “gyakran elkövetjük az oroszokkal azt a hibát, hogy mondogatnak valami hihetetlen dolgot, sokszor elmondják, és mi nem hisszük el, és amikor megtörténik, akkor csodálkozunk”.

Deák András szerint katonai fenyegetettség nem várható ebben a helyzetben, politikai és gazdasági jellegű nyomásgyakorlás viszont lehetséges. Hangsúlyozta: újabb hidegháború ugyan nem lesz, de nagyon jelentős elhidegülés lesz az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokban, és ez a hidegháború utáni legsúlyosabb ilyen fordulat. Putyin keddi beszéde annyiban vízválasztót jelent, hogy jelzi: mostantól bármi megtörténhet a posztszovjet térségben. Ami a Krím esetében történt, az “egy klasszikus annexió”, és újra kell gondolni, hogy “az oroszok mit akarnak, mit képesek, mit hajlandók megtenni” – mondta Deák András.

Kedden a Kremlben aláírták az orosz-krími megállapodást a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról. Nyugati vezetők és az ukrán kormány törvénytelennek minősítették a szerződést, és bírálták Moszkvát, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök hidegháborús retorikával vádolta a Nyugatot, és Oroszország elválaszthatatlan részének nevezte a Krímet.

Orosz katonák elfoglaltak két katonai objektumot Jevpatorijában

Orosz katonák elfoglaltak egy repülőgép-javító üzemet és egy katonai meteorológiai bázist szerdán a Krím félsziget nyugati részén lévő Jevpatorijában.

Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontjának vezetője közölte, hogy a “Vosztok” (Kelet) nevű orosz zászlóalj katonái erővel kitoloncolták az ukrán fegyveres erők déli régiójának meteorológiai bázisának területéről az ukrán katonákat.

Az egység parancsnoka, Olekszandr Provorov alezredes és a legénység tagjai az erőszakos szembenállás közben sérüléseket szenvedtek – írta Szeleznyov Facebook-oldalán. Azt nem fejtette ki, hányan és milyen súlyosan sérültek meg. Közzétette ugyanakkor azt az értesülését is, hogy a jevpatorijai repülőgép-javító üzem leszállópályáján mintegy 200 orosz katona és öt páncélozott harcjármű tartózkodik.

“Nem tudni, mi az orosz katonák célja és feladata” – írta, hozzáfűzve, hogy az üzem közvetlen közelében állomásozik az ukrán fegyveres erők 55. légvédelmi rakétaezrede.

Közben az orosz parlament alsóházában benyújtottak egy törvénytervezet, amely szerint a Krímben és Szevasztopolban élők automatikusan orosz állampolgárokká válnának. Azok, akik nem akarnak orosz állampolgárságot, egy hónapon belül kötelesek lesznek ezt hivatalosan jelezni.

Médiajelentések szerint a Krímben már elkezdték kiadni az orosz okmányokat. Az ukrán igazolványok és a hrivnya mint fizetőeszköz állítólag 2016 elejéig átmenetileg érvényes marad.

Tüntetők behatoltak az ukrán flotta szevasztopoli főhadiszállására

Tüntetők nyomultak be az ukrán haditengerészet vezérkarának területére szerdán Szevasztopolban – jelentette az orosz állami hírügynökség. A behatolók az ukrán flottavezérkar területén felvonták az orosz nemzeti zászlót, valamint az orosz haditengerészet andráskeresztes lobogóját.

Az épületnél reggel kezdődött egy néhány száz fős tüntetés – részben arcukat álarccal eltakaró résztvevőkkel -, majd a tüntetők behatoltak az épületbe, és a zászlók lecserélését követően elénekelték az orosz himnuszt. Az épület homlokzatára azt írták: “Az ukrán haditengerészeti erők a fasizmus ellen vannak!” “Békét akarunk”.

Lövés nem dördült el, erőszakos cselekményre az ITAR-TASZSZ jelentése szerint nem került sor. Az ukrán katonák elbarikádozták magukat.

Ököllel kényszerítették lemondásra a Szabadság párt képviselői az ukrán állami tévé vezetőjét

A nacionalista Szabadság párt parlamenti képviselői ököllel kényszerítették az ukrán állami rádió- és televíziótársaság vezetőjét arra, hogy írja alá lemondását. Ihor Mirosnyicsenkóval az élükön három képviselő felkereste irodájában Olekszandr Pantelejmonov igazgatót, és ordítozva kérték számon rajta a kijevi hatalomellenes tüntetésekről a Egyes tévécsatornán közzétett, szerintük elferdített beszámolókat. A tévé vezetőjét belenyomták székébe, papírt tettek elé, és arra kényszerítették, hogy írja alá felmondását. Közben többször meg is ütötték. A történtekről videófelvételt készítettek és közzétették az interneten.

A kedd este történt incidenst élesen elítélte Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök, aki kijelentette: egy európai integrációra törekvő, demokratikus társadalomban elfogadhatatlan, hogy parlamenti képviselők erőszakkal oldják meg a kádercseréket.

Mirosnycsenko szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy “békeidőben udvariasabban is viselkedhetett volna” Pantelejmonovval. Ugyanakkor megismételte, hogy a állami televízió hosszú időn át eltorzította az információkat, egyebek között a Majdanon, azaz a kijevi főtéren tartott tüntetésekkel kapcsolatosan. Hozzátette, hogy a hatalomváltás után sem változott semmit a televízió politikája. Szavai szerint számára az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy amikor megöltek egy ukrán katonát a Krímben, a csatorna a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának moszkvai ünneplését közvetítette. A helyi média megjegyezte, hogy a moszkvai ünneplést mindössze öt percig közvetítette az ukrán Egyes televízió.

Moszkva szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sértette meg a budapesti memorandumot

Moszkva szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sértette meg az 1994-es budapesti memorandumban vállalt kötelezettségeit – hangoztatta szerdán az orosz külügyminisztérium. A tárca szerint a nyugati államok azzal szegték meg kötelezettségeiket, hogy szemet hunytak a “kijevi államcsíny” felett és egyben aktívan hozzájárultak annak végrehajtásához.

Moszkva emlékeztetett, hogy a budapesti memorandumban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia “az Ukrajna függetlenségével járó jogok” biztosítását vállalta.

Az orosz külügyi tárca kérdések formájában felhánytorgatta, hogy a “kijevi zavargások idején” az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókkal fenyegette meg az akkori ukrán vezetést, amit Moszkva “gazdasági kényszerítésnek” tart. A nyugati államok szemére vetette azt is, hogy küldötteik a Majdanon (a kijevi főtéren) “szinte állandóan ügyeletet tartottak”.

“Hogy lehet minősíteni az Egyesült Államok és az Európai Unió azon kijelentéseit, miszerint nem tekintik legitim partnernek a törvényesen megválasztott elnököt (Viktor Janukovicsot), miközben elismerik az új ukrán vezetést, amelyet a kijevi főtéren választottak meg, megsértve minden alkotmányos eljárást?” – olvasható az orosz külügyi közleményben. Moszkva szerint mindez jól példázza, hogy “az Egyesült Államok és az Európai Unió milyen aktívan járult hozzá az államcsínyhez Kijevben, Ukrajna politikai függetlensége és szuverenitása ellen fellépve, megszegve a budapesti egyezményben vállalt kötelezettségeiket”.

Kijev ugyanakkor Moszkvát vádolja a memorandum megsértésével. Az ukrán parlament még a múlt kedden politikai és katonai segítséget kért az Ukrajna biztonságát szavatoló országoktól.

Az 1994-es budapesti memorandumban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserébe azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusáról.

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő kedden kijelentette, hogy a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz-ukrán konfliktus a politikaiból a katonai fázisba lépett. Sürgette, hogy hozzanak létre bizottságot védelmi minisztériumi szinten az 1994-es budapesti memorandum aláírói, azaz Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország részvételével.

Nem engedték be a félszigetre az ukrán kormányfő helyettesét és a védelmi minisztert

Nem engedték be a Krím félszigetre Vitalij Jarema ukrán első miniszterelnök-helyettest és Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi minisztert szerdán – közölte újságírókkal a kijevi kabinet ülése után a szociálpolitikai miniszter. Ljudmila Denyiszova hozzátette, hogy emiatt haladéktalanul összeül a nemzetbiztonsági és védelmi tanács. További részleteket nem közölt. A két kormánytag Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök utasítására utazott repülőgéppel a Krímbe. Azt a feladatot kapták: segítsék elkerülni, hogy a krími konfliktus katonai jellegűvé váljon.

Szerhij Akszjonov, a szakadár köztársaság miniszterelnöke előre jelezte újságíróknak nyilatkozva, hogy nem engedik be a Krím félszigetre a kijevi kormány két tagját. Ugyanakkor a félszigeten szolgáló ukrán katonák nagyon várták a kormánytagok érkezését. A Feodoszijában állomásozó ukrán tengerészgyalogos zászlóalj szerdán ismételten konkrét utasításokat követelt a kialakult helyzetben való cselekvésre a fegyveres erők parancsnokságától és a kijevi vezetéstől.

Megkeresésükben követelték azt is, hogy mihamarabb folytassanak tárgyalásokat és vonják ki az egységet a Krímből. Továbbá garantálják, hogy a zászlóalj legénysége együtt marad, és nem lesznek szétosztva más-más területekre.

Valerij Bojko alezredes, a perevalnyei ukrán egység parancsnokhelyettese az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy az előző nap központilag kiadott fegyverhasználati engedély számukra nem jelent semmilyen változást. Elmondta, hogy az egységnél csak a járőröknél és az őrségben lévőknél van fegyver.

Mivel nem hirdettek ki hadiállapotot, a legénység továbbra sem használhat lőfegyvert, mert az békeidőben szabályzatellenes. Ráadásul az oroszok egyetlen lövést is felhasználnának annak igazolására, hogy jogos a katonai jelenlétük a félszigeten. Közben a szevasztopoli városi ügyészség kihallgatásra őrizetbe vette Szerhij Hadjukot, az ukrán haditengerészet parancsnokát, akit azzal gyanúsítanak, hogy parancsot adott “békés állampolgárok” elleni lőfegyverhasználatra.

Cameron: fel kell vetni Oroszország G8-tagságának megszüntetését

Fel kell vetni Oroszország G8-tagságának megszüntetését, ha Moszkva folytatja ukrajnai beavatkozását – mondta a londoni alsóház szerdai vitanapján a brit miniszterelnök. David Cameron a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni félórájában az ellenzéki Munkáspárt vezetőjének kérdésére válaszolva kijelentette: ha Oroszország “további lépéseket tesz” Ukrajnában, akkor a hét legnagyobb nyugati ipari hatalom (G7) vezetőinek meg kell vitatniuk Oroszország “végleges száműzésének” lehetőségét a G7 és Moszkva alkotta G8-csoportból.

Ennek lehetőségére már a brit külügyminiszter is utalt a héten. William Hague az ukrajnai válságról előző nap tartott alsóházi vitanapon kijelentette: újfajta viszonyrendszerre kell felkészülni Oroszország és a Nyugat között a következő években az ukrajnai fejlemények miatt, és ezt a viszonyrendszert egyebek mellett az jellemzi majd, hogy bizonyos intézmények – például a G8 – Oroszország nélkül fognak működni.

David Cameron a szerdai alsóházi vitában kijelentette: a következő EU-csúcson “nagyon világosan figyelmeztetni kell” Moszkvát arra, hogy ha folytatja Ukrajna destabilizálását például a keleti országrészben, akkor a nyugati válaszintézkedések a következő, immár gazdasági szankciókat is tartalmazó szakaszba lépnek.

A brit kormányfő a Krím hovatartozásáról rendezett hétvégi népszavazást törvénysértőnek nevezte. Szavai szerint a referendumot úgy tartották meg, hogy közben “orosz Kalasnyikovok szegeződtek” a lakosságra, így a nemzetközi közösség a szavazást nem fogadhatja el és nem tekintheti törvényesnek.

Teljesen egyértelműen le kell szögezni, hogy ami történt, az nem más, mint egy ország területének annektálása egy másik ország által, és ha a nemzetközi közösség elfordítja tekintetét erről a válságról, és nem lép, annak hosszabb távon nagyon nagy ára lesz – hangsúlyozta a brit miniszterelnök. Cameron szerint a történtekre “következetes és robusztus” választ kell adni.

Martonyi: az EU egységes lesz az esetleges szankciók betartásában

Az Európai Unió egységes lesz az Oroszország elleni esetleges súlyosabb szankciók betartásában, mert tagországai nagyon függnek egymástól – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a CNN-nek adott                  nyilatkozatában, amelyet az amerikai hírtévé szerdán tett fel a honlapjára.

A CNN műsorvezetője azt kérdezte hétfőn a Brüsszelben tartózkodó Martonyi Jánostól, aki előtte részt vett a külügyminiszterek tanácskozásán, hogy Magyarország – amely nagy mértékben függ az orosz gázimporttól – betartaná-e az újabb szankciókat, ha a már bevezetettekkel az unió nem ér el eredményt. A külügyminiszter úgy válaszolt, hogy reméli, újabb szankciókat nem kell bevezetni.

“Az Európai Unió vezetői egyetértenek abban, hogy a válságra diplomáciai és politikai megoldást kell találni. Ha az EU mégis bevezetné a szankciók harmadik fázisát, akkor az egy teljesen más helyzet lenne. Akkor tagországainak nagyon alapos hatástanulmányt kellene készíteniük, és szolidárisnak kellene lenniük egymással, mert az egyes tagországokat (a szankciók és várható ellenintézkedések) különböző mértékben érintenék, és meg kell osztaniuk a terheket” – mondta Martonyi János.

“Vannak olyan tagországok, amelyek energiaellátás szempontjából függnek teljesen Oroszországtól, vannak olyanok, amelyek kiterjedt pénzügyi szolgáltatásokat építettek ki ott, vannak olyanok, amelyek jelentős mennyiségű fegyvert adnak el Oroszországnak, vagy amelyek sok milliárd eurót fektettek be az országban. Mégis, lehetnek olyanok, amelyeket inkább sújtanának az orosz ellenintézkedések, mint másokat. Magyarország ezek között van földrajzi elhelyezkedése miatt is” – tette hozzá.

Cinikusok azt mondják – vetette fel a műsorvezető -, hogy ha kenyértörésre kerül sor, akkor az egyes országok majd mind a saját érdekeiket helyezik a közösek elé, és mindegyik kihátrál majd a szankciók alkalmazása mögül.

“Ez nem történhet meg az Európai Unióban, mert a tagországok nagyon függnek egymástól, egységes piac van, egy hajóban evezünk, és szolidárisnak kell lenünk egymással” – válaszolta a külügyminiszter.

A riporter azt mondta: az az érzése, hogy az orosz vezetés csak nevet a szankciókon. Martonyi János erre azt válaszolta: ha így is van, ez a nevetés nem tart sokáig, mert hosszú távon Oroszország is megérzi a gazdasági kapcsolatok romlását.

“Magyarország felkészült-e arra, hogy elveszítse az orosz gázimportot?” – kérdezte a műsorvezető.

Martonyi János úgy válaszolt: “Magyarország egyáltalán nem szeretné (elveszíteni az orosz gázt), de ha ez megtörténne, akkor az eggyel több ok arra, hogy az EU felgyorsítsa az energiaipari egységes piac kiépítését, és sokkal több lehetőséget szeretnénk teremteni a külső energiaforrások igénybevételére”, egyebek között az Egyesült Államokból történő gázimportra.

Külügyminisztérium: jogellenes a Krím státusának megváltoztatása

A Külügyminisztérium – megerősítve a vasárnapi krími népszavazással kapcsolatos álláspontját – illegitimnek és jogellenesnek tekinti a Krím státusának megváltoztatását. A tárca szerdai közleményében kiemelték: az Oroszországi Föderáció, a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának képviselői között szerdán Moszkvában létrejött csatlakozási megállapodás aláírásával Oroszország súlyosan megsértette a nemzetközi jogi normákat, és a Krím félsziget annektálásával tovább mélyítette az Ukrajnával kialakult konfliktust.

A Külügyminisztérium ismételten megerősítette, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna szuverenitása, függetlensége és teljes területi egysége mellett.

Brüsszel további egymilliárd euró kedvezményes hitelt ajánl

Középtávon további egymilliárd euróval – 310 milliárd forinttal – hajlandó növelni az Európai Bizottság a március elején Ukrajna számára bejelentett 610 millió eurós rövidtávú segítséget – jelentette be szerdán Olli Rehn, a bizottság gazdasági és monetáris kérdésekért felelős tagja. Az erről kiadott közlemény világossá teszi, hogy a kedvezményes hitel feltétele Kijev megállapodása a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az, hogy az Európai Bizottsággal is meg tudjon egyezni “konkrét gazdaságpolitikai feltételekről”. A kedvezményes hitel célja elsősorban Ukrajna negatív és gyorsan romló fizetési mérlegének és pénzügyi helyzetének javítása.

“Ukrajna és az EU létérdeke is az, hogy fenntartsuk a békét, a politikai és pénzügyi stabilitást a kontinensen” – idézi a közlemény Olli Rehnt.

Brüsszel úgynevezett makrofinanciális segítség formájában nyújtaná Kijevnek az egymilliárd eurós mentőövet, ami az EU egyik rendkívüli válságkezelő eszköze, és lényegében annyit tesz, hogy az EU vesz fel hitelt a pénzpiacon a tényleges kedvezményezett helyett, mert Brüsszel jóval kedvezőbb feltételekkel kaphat kölcsönt, majd pedig a pénzt továbbadja kedvezményezettjének.

Az egymilliárd euró Kijev külső finanszírozási szükségleteit hivatott részben kielégíteni a jelenleg kidolgozás alatt álló ukrán stabilizációs és reformprogramhoz kapcsolódóan. A bizottság közleményében rámutatott, hogy az EU olyan gazdaságpolitikát óhajt támogatni, amely gyors pénzügyi konszolidációt és stabilizációt céloz, javítja a gazdaságirányítást és az átláthatóságot. Az egymilliárd euró része annak a 11 milliárd eurós csomagnak, amelyet március elején terjesztett elő a brüsszeli testület Kijev megsegítésére.

Krímből menekülő családokat tudnának elhelyezni Beregszászon és környékén

Beregszászon és a hozzá tartozó járásban a Krímből menekülő legalább 150 család lenne elhelyezhető Vaszil Vovkunovics, a Szabadság (Szvoboda) párt helyi szervezetének vezetője szerint, akit a helyhatóság azzal bízott meg, mérje fel: hány krími menekültet tudnának fogadni a térségben.

Az aktivista a munkácsi mukachevo.net hírportálnak szerdán nyilatkozva elmondta, a Krímből sokan jelezték, hogy minél hamarabb szeretnék elhagyni a félszigetet, s nem csupán az ott állomásozó katonák családtagjai, hanem helyi tatár, ukrán, sőt orosz lakosok is. Számos menekülő kérte, hogy Kárpátalján kaphasson ideiglenes menedéket, mert a megye éghajlata majdnem olyan, mint a Krímé – közölte.

Vovkunovics szerint a 26 ezres lakosságú Beregszászon van elegendő hely legalább száz krími család elhelyezésére kisebb részben magánszemélyeknél, s főleg üresen álló korábbi munkásszállókon, katonai lakóépületekben. A nyugodt légkörű járásban is biztosítható lenne mintegy 50 család lakhatása, igaz nem túl kényelmes körülmények között, de a víz-, gáz- és áramellátás mindenütt megoldható – tette hozzá.

múlt héten a beregszászi városi önkormányzat képviselői kérték Kárpátalja megye vezetésétől, hogy tegye lehetővé 50 krími menekült elhelyezését a közeli Bene község megüresedett gyermekotthonában. A kárpátaljai megyei tanács (közgyűlés) a napokban kétmillió hrivnyát (46 millió Ft) szavazott meg krími katonacsaládok kárpátaljai üdülőkbe, szanatóriumokba történő ideiglenes befogadására.

Lemberg (Lviv) megye a hónap elején indított akciót krími menekültek ottani elhelyezésére. A térségbe folyamatosan érkeznek a félszigetet elhagyó lakosok, eddig több mint 800 menekültet fogadtak be, és további 1500-at várnak a napokban. Szakértők szerint a közeljövőben legalább 100 ezren fognak távozni a Krímből.

Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes hétfőn bejelentette, hogy Ukrajna készül a krími menekültek fogadására, a félszigettel szomszédos Herszon megye üdülőtelepeit, szállodáit már felkészítették a várható menekülthullám kezelésére. Azt is közölte, hogy Kijev a külföldi partnereihez, köztük az Egyesült Államokhoz fordult, hogy nyújtsanak humanitárius segítséget Ukrajnának.

A kormányfő-helyettes jelezte, minden Krímből menekülő ukrán állampolgárnak segíteni fognak, hogy a kontinentális Ukrajna területén kezdhessen új életet, ha ez a szándéka, Kijev – mint fogalmazott – senkit nem hagy magára a bajban.

mti / fotó: MTI / AP / Ivan Szekretarev