Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését készíti elő, amelyen követelni fogja az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálását – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, az orosz parlament alsóházában.
Az ENSZ-hez fordultunk, ahol felvetettük ezt a kérdést. A Biztonsági Tanács rendkívüli ülését készítjük elő, követelni fogjuk, hogy valamilyen formában találjanak módot a vizsgálatra
– mondta az orosz diplomácia vezetője. Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem ért egyet Stephane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője azon kijelentésével, miszerint az ENSZ-nek nincs felhatalmazása az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 vezetéken történt incidensek kivizsgálására. Emlékeztetett rá, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár nemrégiben saját hatáskörben felállított, és a helyszínre küldött egy vizsgálócsoportot egy incidens kivizsgálására a szíriai Idlíb tartományban, és úgy vélekedett, hogy ettől ebben az esetben sem zárkózhat el. Lavrov azt hangoztatta, hogy a nyugati politikusok ugyanúgy hazudnak Oroszországnak az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásáról, ahogy ezt korábban a minszki megállapodásokkal és a végrehajtásukkal kapcsolatban tették. Emlékeztetett rá, hogy Angela Merkel volt német kancellár és François Hollande francia exkormányfő “cinikus beismerést” tett, miszerint csak időnyerés végett volt szükség a BT által az ukrajnai rendezés alapjaként jóváhagyott minszki csomagra, hogy így lehetővé tegyék Kijev számára katonai képességeinek kiépítését.
Lavrov kitért Oroszország aktualizált külpolitikai koncepciójára, amely szerinte arról szól, hogy véget kell vetni a Nyugat dominanciájának a nemzetközi élet kereteinek alakításában. Ezeket, mint mondta, az érdekek igazságos, egyetemes egyensúlya alapján kell meghatározni, az ENSZ alapokmányának szellemében, az állam szuverén egyenlőségének elve alapján. A tárcavezető szerint a Nyugat “rögeszmésen” törekszik az egypólusú világrend fenntartására, és “szemérmetlenül semmibe veszi” az országok szuverén egyenlőségének elvét. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész erősíteni kapcsolatait minden baráti állammal, és egy igazságosabb, többpólusú világ felé haladni. Szolidárisnak nevezte Moszkvát azzal a követeléssel, hogy a gyarmati rendszer felszámolásának folyamatát “tisztességesen zárják le”, és hogy kötelezzék például Franciaországot a megszállt Mayotte “visszaadására” a Comore-szigeteknek, Nagy-Britanniát pedig a Chagos-szigetek Mauritiusnak való “visszaszolgáltatására”. “Klinikai jellegű esetnek” nevezte, hogy Párizs még mindig “nyíltan a hátsó udvarának” tekinti Afrikát.
Lavrov szerint az Oroszország elszigetelésére tett kísérletek kudarcot vallottak, noha a Nyugat régóta erre törekszik a NATO-nak az orosz határok felé történő terjeszkedésével, “a testvéri Ukrajnát Oroszország-ellenessé, oroszgyűlölő katonai hídfőállásává változtatva”, valamint azon igyekezve, hogy Oroszországot “egészségügyi kordonnal vegyék körül, és páriává tegyék”. Mint mondta, az ezt célzó nyugati politika elérte azt a pontot, ahonnan már nincs visszatérés, bár az EU és a NATO struktúráin belül a konszenzust szerinte nyomásgyakorlással sikerült elérni. Lavrov úgy véli, ezért törvényszerű, hogy a világ országainak háromnegyede “kiegyensúlyozottan” viszonyul az ukrajnai helyzethez.
A kialakuló többközpontú architektúra alapjait Lavrov szerint a Moszkva és Peking közötti külpolitikai kötődés “betonozza be”; a felek ennek megerősítésén dolgoznak, és a közeljövőben magas szintű kapcsolatfelvételek várhatók. Indiával is “különösen privilegizált stratégiai partnerségi kapcsolatok” alakulnak. Az Oroszországgal szemben barátságos országok között Brazíliát, Iránt, az Egyesült Arab Emírségeket, Egyiptomot, Törökországot, Szaúd-Arábiát és Dél-Afrikát nevezte meg.
Lavrov a tulajdonjog sérthetetlenségének, az ártatlanság vélelmének, és a tisztességes verseny törvényeinek megsértése az orosz kintlévőségek elkobzására irányuló nyugati igyekezet. Elmondta, hogy Oroszország “radikálisan felülvizsgálja” az azokkal a nemzetközi szervezetekkel kötött szerződéseit, amelyek “nyíltan diszkriminatív hozzáállást tanúsítanak”, és amelyek megsértik az egyenlőség és a konszenzus elvét, valamint saját szabályaikat és eljárásaikat is.
Moldováról szólva Lavrov aláhúzta, hogy Moszkva jó kapcsolatokat építene Chisinauval, de arra figyelmeztetett, hogy ez “kétirányú utca”. A Maia Sandu elnök vezette hatóságok “oroszellenes retorikáját” azzal a szándékkal magyarázta, hogy eltereljék a figyelmet a belpolitikai kudarcokról. Lavrov szerint a Nyugat és Ukrajna célja az orosz pozíciók aláásása a Dnyeszter-menti rendezési mechanizmusban, továbbá Moszkva Gagauziához fűződő kapcsolatainak gyengítése, valamint az egykori szovjet lőszerraktárakat a Dnyeszter-menti régióban őrző orosz erők kivonása.
Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy humanitárius téren az orosz befolyást a világban “természetesen fenn kell tartani”, például ápolni kell a kapcsolatokat Nyugaton azokkal, akik érdekeltek az együttműködésben. Elmondta, hogy az általa felügyelt tárcánál nemrégiben külön osztályt állítottak fel az orosz nyelv és az orosz kultúra pozíciójának megerősítésére. Leszögezte: Moszkva “komoly figyelmet” fordít a történelemhamisítás és “a náci ideológia minden formája” elleni küzdelemre. Felhívta a figyelmet arra, hogy Németország, Olaszország és Japán idén az ENSZ Közgyűlésében először szavazott a “nácizmus dicsőítésének elfogadhatatlanságáról” szóló állásfoglalás ellen. Ez szerinte “megkérdőjelezte a második világháborúban, az emberiség ellen elkövetett tömeges bűnökért való megbánásuk őszinteségét”.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség
Facebook
Twitter
YouTube
RSS