Moszkvával szembeni „barátságtalan akcióikkal hívták fel magukra a figyelmet“. – közölte egy nevét nem vállaló orosz külügyminisztériumi forrás a Vedomosztyi, orosz napilappal. „Mit csodálkoznak, ha egyszer a fél dumát (orosz törvényhozás alsóháza), a kormány és az elnöki hivatal tisztviselőit is szankciós listára tették?”
Mark Rutte holland miniszterelnök múlt pénteken jelentette be, hogy Oroszország az európai uniós tagországok politikusainak egy bizonyos köre számára megtiltotta, hogy területére lépjenek, válaszul az ukrajnai politikája miatt Moszkvát sújtó nemzetközi szankciókra. Didier Reynders belga külügyminiszter ugyancsak pénteken közölte, hogy az uniós országok nagykövetségeihez eljuttatott listán összesen 89 név található. A lapnak név nélkül nyilatkozó orosz külügyi illetékes szerint az uniós politikusok azzal, hogy nyilvánosságra hozták a bizalmi, diplomáciai csatornán eljuttatott “feketelistát”, „újabb politikai show-t akarnak rendezni“.
A listán szereplő nevek közül legtöbb lengyel, vélhetően azért, mert Lengyelország fogalmazta meg a legélesebb kritikát Oroszországgal szemben. A kitiltottak között vannak lett, litván, dán, finn, svéd, cseh, román, bulgár és spanyol állampolgárok. Magyar név nem szerepel a listán. A nyugati sajtó által kiszivárogatott információk szerint a névsorban helyet kapott Uwe Corsepius, az Európai Tanács főtitkára, Bruno Le Roux, francia szocialista képviselő, Nick Clegg , Nagy-Britannia egykori miniszterelnök-helyettese, és Guy Verhofstadt az EP liberális képviselőcsoportjának lenöke.
Az orosz külügyminisztérium nem volt hajlandó hivatalos magyarázatot fűzni minden egyes érintett “feketelistára” kerüléséhez. Annyi azonban biztos, hogy a tiltólista személyi összetételét az orosz nagykövetségek javaslatai alapján határozták meg. „Az orosz diplomáciai képviseleteken folyamatosan figyelemmel követik, hogy az adott ország politikusai milyen bíráló nyilatkozatokat tesznek Oroszországgal kapcsolatban és azok hogyan tükröződnek a helyi sajtóban” – mondta a Vedomosztyinak Alekszandr Baunov, a moszkvai Carnegie Központ szakértője.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS