Korrupció hálózza be a Nemzetközi Úszó Szövetséget, a vezetőség önmagára költi a pénzt az úszók helyett, a doppingügyekkel kapcsolatban pedig a jelek szerint sokkal inkább a pénz és a politika pártján áll, mintsem a tiszta versenyén – írta meg a HVG. A MÚSZ-elnökségéről lemondani kényszerült Gyárfás Tamás továbbra is ennek a szövetségnek az európai alelnöke, továbbá a szervezet hagyományaihoz híven, pénzügyi partnere is.
A Magyar Úszó Szövetség közelmúltban lemondásra kényszerült elnöke a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) európai alelnökeként, az Európai Úszó Szövetség (LEN) nemrég újraválasztott kincstárnokaként és a 2017-es budapesti vizes világbajnokság koordinációs bizottságának társelnökeként vigasztalódhat, hogy nem maradt tisztség nélkül. Szabó Tünde sportért felelő államtitkár azonban jelezte, hogy ezentúl csak tanácsadóként számítanak rá. A HVG szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a MÚSZ nem Gyárfást jelöli a FINA európai alelnöki tisztségére a jövőre esedékes tisztújítás során, amely éppen Budapesten lesz, a vizes vb-re időzítve.
A FINA és a FIFA közös nevezője
Ugyanakkor maga a FINA sem problémamentes szervezet, amelyet a 2012-ben meg-, majd idén újraválasztott, olasz Paolo Barelli vezet. A FINA működése sokakat – például John Leonardot, az Úszóedzők Világszövetségének (WSCA) igazgatóját – emlékeztet a Joao Havelange, majd még inkább Sepp Blatter elnöksége alatt elképesztő korrupciós magaslatokra hágó FIFA-ra. Emlékezetes, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnél valód letartóztatási hullámot váltott ki, és Sepp Blatter elnököt is megbuktatta az FBI nyomozása a 2018-as és a 2022-es vb rendezési jogának odaítélése körül, és azóta is újabb ügyek derültek ki.
A FINA tisztségviselői társadalmi munkában végzik a feladatukat, ám napidíjként 400 dollárt markolnak fel – 2013-ban a szövetség 23 millió dollárt költött így a saját működésére, míg a versenyzőknek mindössze 3,4 millió dollárt csorgatott vissza versenydíjazásként. John Leonard hasonló bírálatokat fogalmazott meg a FINA-val szemben, mint a magyar úszók a Gyárfás vezette MÚSZ-szal szemben: szűk körben születő döntések, a szövetség „családként” működik, és önmagára költi a pénzt a sportolók helyett. Mindezek miatt úszóedzők százai próbáltak 2015 nyarán összehozni egy ellen-FINA-t (World Swimming Association – WSA), amely átlátható költségvetéssel, szakmai alapon működne, ellentétben a FINA-val. A tervüket nem adták fel, 2017-ben újra alakuló gyűlést terveznek, és szeretnék, ha a NOB az úszók világegyesületeként ismerné el őket a FINA helyett. Leonard szerint az úszók is a váltás mellett vannak.
Csak az a korrupció, amiből kihagynak – A FINA-nál mindenki benne van
Gyárfás személy szerint is érintett a FINA háttérügyeiben. Az ő cége, az St. Plusz adja ki havi 200 ezer euróért a nemzetközi szövetség hivatalos lapját, a FINA Aquatic World Magazine-t. A történet külön bája, hogy a MÚSZ korábban örökösnek látszó elnöke nem nagyon erőltette meg a képzelőerejét, amikor St. Plusznak nevezte el a cégét, vélhetően a szintén az ő tulajdonában álló Sport Plusz lap nevéből ihletődve. A FINA azonban nem lát kivetnivalót abban, hogy a saját vezető tisztségviselői ilyen módon személyes üzleti kapcsolatban állnak a saját maguk által vezetett szervezettel, hiszen a felső vezetésben mindenki ezt csinálja.
Doppingügyben is vannak különleges szálak, hiszen a FINA 2014-ben kitüntette Vlagyimir Putyin orosz elnököt az orosz úszósportért és a fiatalok egészséges életmódjáért tett erőfeszítéseiért. Ugyanabban az évben, amikor doppingbotrányoktól a szocsi téli olimpia volt, amelyről utólag kiderült, hogy az oroszok központilag szervezték hazai pályán a versenyzőik doppingolását és a pozitív minták eltüntetését. A doppingbotrány az egész orosz sporton végiggyűrűzött, és az idei riói olimpia előtt tetőzött. Korábban a FINA doppingellenes testületének három tagja lemondott, amiért a szervezet nem vette figyelembe a jelzésüket az orosz állami doppingoltatásról, Rióban pedig elindulhattak az előzetesen eltiltott úszók.
Forrás: hvg.hu; fotó: origo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS