A magyar gazdaság nőhet a leggyorsabban a közép-európai és balti régióban az előrejelzések szerint, ami 2,8 százalékot jelent. Bár a magyar kormány jövőre 4 százalékos növekedést szeretne elérni biztató, hogy Magyarország növekedésbarát intézkedéseinek köszönhetően újból a régió éllovasává válhat. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elárulta, hogy mi adja a magyar gazdaság erejét és mi garantálhatja, hogy továbbra is ezen a pályán maradjunk.
Elsőként a politikai és a társadalmi stabilitásunkat említette a miniszter és megjegyezte azt is, hogy világrend átrendeződésében lényeges pont, hogy 14. éve töretlen a kormányba vetett bizalom. Hozzátéve:
a magyar politikai stabilitás titka, hogy nem kiváltságos üzleti lobbicsoportok vagy külföldi szervezetek, hanem mindvégig a magyar emberek nézeteit képviselve rendeztük be a társadalmi-gazdasági modellünket.
Kiemelte, hogy a magyar emberek számára a család és a munka a legfontosabb életszervező érték, ezért a politikájában erre erősített rá a kormány. Pozitívum, hogy hazánkban az egyik legmagasabb a foglalkoztatottsági ráta az unióban. Amíg 2010-ben a 22.helyen álltunk, addig most a 8.helyre léptünk előre. A munkanélküliség pedig nálunk az egyik legalacsonyabb.
Növekedés éve lehet 2024
Ahogyan arról Orbán Viktor is beszélt múlt hét pénteki rádióinterjújában, miszerint 2023 az infláció letörésének éve, 2024. pedig a növekedés éve lehet. A 2022-es háborús évben az egész unióban a magyar beruházási ráta volt a legmagasabb, márpedig fenntartható növekedés elsősorban beruházásból születik meg-jegyezte meg Nagy Márton.
A beruházók továbbra is szívesen jönnek hozzánk
A külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) állománya is a legerősebbek között van, ráadásul, mint azt a szeptemberi Globális Innovációs Index jelentés is bemutatja, 2022-ben a nettó FDI-beáramlásunk világszinten a legelsőnek számított. Mondhatnánk szerényen, hogy Magyarországra menekült a nemzetközi tőke. Ennek alapvető oka, hogy mi képesekké váltunk a politikai stabilitást reálgazdasági stabilitásra „átfordítani”, vagyis stabil gazdaságpolitika mellett jelentősen csökkentettük az üzleti bizonytalanságot is. Ennek eredménye pedig, hogy nem esett a beruházási kedv 26 százalék alá.
Kitért a miniszter arra is, hogy a keleti és nyugati tőke is áramlik Magyarországra. Ennek eredményeként pedig már egyre több lábon állunk, nem csak a saját lábainkon, hiszen a keleti nyitás sikerének is köszönhetően Magyarország 2010 óta egy perifériás térségből egy gazdasági szempontból kiemelt találkozási ponttá vált.
Exportvezérelt gazdaság
Azért is erős ma a magyar gazdaság -fejtette ki Nagy Márton- mert a politikai stabilitás és a beruházásvezérelt gazdaságpolitika mellett exportvezérelt is. Bár kicsik vagyunk, de egyben rendkívül nyitottak, erre pedig jól lehetett építeni: a találkozási pont-szerepünknek köszönhetően a GDP-arányos termékexportunk az ezredfordulós 51-ről 73 százalékra nőtt, amivel ötödikről harmadik helyre zárkóztunk fel az unióban. Exportunk is olyan része a növekedési motornak, amely még a több éve tartó krízissorozat időszakában sem állt le, sőt, 2021–2022-ben robbanásszerű emelkedést mutatott.
Saját magunknak tartozunk
Ma már az is erősít minket, hogy Európát nézve a lakosság kezében lévő bruttó államadósság arányát és a nettó külső adósság szintjét ismerve egyaránt nagyon jól állunk. Előbbiben legelsők vagyunk, utóbbi esetében pedig előzzük Belgiumot, Ausztriát, Franciaországot vagy éppen Finnországot. Hazánkra azonban igaz, hogy saját magunknak tartozunk, ezzel részben kivédhetjük a kamatcsapdát is, mert a családok fogyasztását erősítheti a kamatkiadás. Ráadásul a magánszektor eladósodottsága nálunk sokkal alacsonyabb, mint az államé, nemzetközileg sem kimagasló, sőt, lehetőséget ad a hitelvezérelt növekedési fordulatra.
Ami pedig garancia lehet a magyar állam stabil növekedésére, az első sorban a demográfia, a munka alapú társadalom, az energia ára. Ezen kívül fontos még cégeink sikeréhez kiépíteni egy hazai tulajdonú, hazai igényeket figyelembe vevő, magyar érdekek alapján szerveződő logisztikai, szállítási és raktározási rendszert is.Továbbá hosszabb távon a digitális átállásunk az uniós DESI-index alapján egy helyben toporog, ezen a területen radikális változásokra van szükség.
Forrás: Index, fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS