Csak a második helyezést érte el – azt is holtversenyben – Laura Codruţa Kövesi a három európai főügyészjelöltet rangsoroló szavazáson az Európai Unió Tanácsának illetékes testületében. Codruţa Kövesi neve tizennyolc bűnügyi aktában szerepel. Az európai szocialisták csúcsjelöltje, Frans Timmermans emberét többek között hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással vádolják. A jelölteket egy hét múlva az Európai Parlament is rangsorolni fogja, és utána derül rá fény, hogy ki kerül majd a tisztségbe.
A legfrissebb információk alapján a tagállamok szuverenitását jelentősen csorbítani hivatott Európai Ügyészség (EPPO) 2020 végén kezdheti meg a működését – írta csütörtöki cikkében az Origo. Az EPPO-t vezető főügyész személyéről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament együtt dönt. A kinevezési eljárás első lépéseként az EU Tanácsának illetékes testülete, a tagállamok uniós nagyköveteit tömörítő COREPER szerda este rangsorolta a szakmai kritériumok alapján korábban kiválasztott három ügyészt: Laura Codruţa Kövesit (Románia), Jean-Francois Bohnert-t (Franciaország) és Andrés Rittert (Németország). A nagykövetek egytől háromig pontozták a jelölteket a titkos szavazáson – közölte a Maszol.ro az Adevărul című román jobboldali napilap diplomáciai forrásokra hivatkozó cikke alapján. A legnagyobb pontszámot, ötvenet a francia ügyész kapta, Kövesi a német ügyésszel holtversenyben a második helyre került huszonkilenc ponttal. Az Adevărul azt írta, hogy a román nagykövet, Luminița Odobescu a legkisebb pontszámot adta a volt korrupcióellenes főügyésznek, mert erre kapott felhatalmazást Bukaresttől. A román kormány tehát egyértelműen nem akarja, hogy Kövesi vezesse az EPPO-t. Bukarestnek erre számos nyomós oka van: Laura Codruţa Kövesi neve jelenleg tizennyolc bűnügyi aktában szerepel, többek között hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással vádolják. A feltételezett bűncselekményeket akkor követhette el, amikor 2013 májusa és 2018 júliusa között vezette a romániai Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA).
A fenti időszakban az intézmény a román belpolitikában a politikai ellenfelekkel és a nemzeti kisebbségekkel, különösen a magyarokkal való leszámolás eszközévé vált. A DNA törvénytelenül együttműködött a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate utódszervezetével, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI). A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottságot megkerülve a DNA jogellenesen szerzett meg a SRI által lehallgatott politikusokról hangfelvételeket, amiket később bírósági perekben használtak fel, szintén törvénytelenül. A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, Claudiu Manda által nyilvánosságra hozott adatok alapján 2005 és 2016 között hatmillió román állampolgárt hallgattak le. A SRI ezt úgy tagadta, hogy saját magát leplezte le: szerintük csak háromszázezer embert hallgattak le nemzetbiztonsági okokból. Mindezek ellenére a brüsszeli bürokraták – az élen Frans Timmermansszal, a bevándorláspárti szocialisták csúcsjelöltjével, és Guy Verhofstadttal, a szintén bevándorláspárti liberális EP-frakció vezetőjével – aktívan támogatják Laura Codruţa Kövesi kinevezését az EPPO élére, ennek érdekében pedig több román politikus szerint is megpróbálnak beavatkozni Románia belügyeibe, megfélemlítve az igazságszolgáltatásban dolgozókat, ezáltal veszélyeztetve a jogállamiságot. Természetesen a magyar baloldal és az általuk fizetett fake news sajtó is támogatja Kövesi kinevezését, annak ellenére, hogy a napokban idézést kapott a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészségtől. Közben egy másik ügyben a romániai Igazságszolgáltatás Elleni Bűncselekmények Nyomozási Szakosztálya eljárást indított Timmermans ellen. A vádak alapján az európai szocialisták csúcsjelöltje meghamisíthatta az Európai Bizottság által készített, a román igazságszolgáltatás reformját nyomon követő Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus a tavalyi évről szóló jelentését. A három jelöltet jövő hétfőn az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága, illetve a Költségvetési Ellenőrző Bizottsága együttes ülésen meghallgatja, majd szintén rangsorolja. Ha a szavazáskor ismét a francia ügyész végez az első helyen, akkor Jean-Francois Bohnert lesz az EU főügyésze. Ha azonban Kövesi vezeti majd a rangsort, akkor az Európai Parlament és az EU Tanácsa között egyeztetések kezdődnek a leendő főügyész személyéről. Az Adevărul szerint több kérdést is felvet, hogy a COREPER-ben miért zajlott le a szavazás már szerdán, ugyanis a testületnek eredetileg február 27-én, az EP-szavazás után kellett volna rangsorolnia a jelölteket.
Forrás: MTI; Fotó: AP/Vadim Ghirda
Facebook
Twitter
YouTube
RSS