Nyilvánosságra hozta az NGM azt az adóhivatali jelentést, amellyel a NAV cáfolja a vádakat, hogy az amerikai érdekeltségű cégek bejelentését mellőzték volna vagy túl kemények lettek voltak ezen adózókkal. A vizsgálat előzménye volt Vida Ildikó USA-ból való kitiltása, valamint André Goodfriend egykori USA-ügyvivő diplomáciai jegyzéke is.
A NAV az egykori revizor, Horváth András kijelentése alapján indított belső vizsgálatot, amelyben azt vizsgálta ki, valóban történtek-e visszaélések az áfa-ellenőrzéseknél. A tavaly novemberben nyilvánosságra hozott jelentés megállapította, az adóhivatal volt munkatársa alaptalanul állította, hogy a NAV nem lép fel az adócsalókkal szemben és azt, hogy az általa feltárt adócsalások ügyében nem intézkedett a hivatal.
A most nyilvánosságra hozott belső vizsgálat azt a vádat vette górcső alá, mely szerint az amerikai cégek bejelentéseit a NAV nem kezelte. Az amerikai cégek étolajügyekben tett korábbi jelzései diplomáciai pengeváltásokba torkolltak az USA és Magyarország között – ez volt az egyik ügy, amely az ismeretlenségből a magyar média vezető szereplőjévé emelte André Goodfriendet, az azóta már Magyarországról – családi okok miatt – távozott volt nagykövetségi ügyvivőjét, követtanácsosát. Az USA visszavonta Vida Ildikó amerikai vízumát, a volt ügyvivő szerint azért, mert érintet volt konkrét korrupciós ügyben. A USA-ügyvivője egy szóbeli jegyzékben is jelezte a magyar külügynek az adóhivatal működésével és egyes magyarországi korrupciós ügyekkel (nemzeti dohányboltok) kapcsolatos véleményét – a jegyzéket, amely megfelelt a diplomáciában a “szóbeli jegyzékkel” szemben támasztott követelményeknek, a magyar kormány tagjai “papírfecninek” minősítették.
Azt nem tudni, hogy a most nyilvánosságra hozott jelentés mikor készült, ugyanis az azt aláíró Vida Ildikó adóhivatali elnök nevén kívül minden más személyes adatot töröltek a dokumentumból – így a dátumot is. A jelentés címében 2015 szerepel, a nemzetgazdasági tárca a kormány.hu-n pedig március 3-i dátummal hozta nyilvánosságra. A jelentés elkészítését 2014. november 6-án rendelték el. A 18 oldalas adóhivatali anyag végső konklúziója, hogy a külön szempontok alapján kiválasztott “amerikai érdekeltséget mutató cégek adóhatósági kapcsolatai átlagosnak mondhatóak, a többi nem amerikai érdekeltségű céghez képest. A vizsgálat tapasztalatai szerint az amerikai érdekeltségű cégek adóteljesítményüknek, működési kockázatuknak megfelelő – más adózókkal ekvivalens – adóhatósági bánásmódban részesülnek/részesültek.”
A NAV jelentése megállapítja: nem merültek fel olyan információk, amely alátámasztanák azt a vélekedést, hogy a NAV az amerikai érdekeltségű cégekkel szemben diszkriminatív intézkedéseket kísérelt volna meg vagy akár mellőzte volna e vállalkozások közérdekű bejelentéseit. A dokumentum szerint a vizsgálatban nem csak a NAV központja vett részt, de abban bevonták a helyi szerveket – vagyis a ténylegesen vizsgálatot folytató igazgatóságokat.
A vizsgálat abból szempontból sem volt egyszerű, hogy a NAV számára nem volt egyértelmű, mely cégek számítanak az USA érdekeltségébe – ugyanis ilyen nyilvántartással nem rendelkezik az adóhatóság. Végül annak a 850 magyar cégnek adóügyeit vették górcsó alá, amelynek alapítói között amerikai személyek vagy cégek voltak.
A közérdekű bejelentések kapcsán a NAV-jelentés megjegyzi, hogy az amerikai cégek által tett “rendkívül csekély számú” közérdekű bejelentések kivizsgálása az általános rendnek megfelelt. Egy speciális esetet említ a jelentés, amely nagy nyilvánosságot kapott. A jelentést anonimizálták, ám a kitakart részek ellenére is látható, hogy a Bunge Zrt. által kezdeményezett étolaj-áfacsalási ügyekben vizsgálat és nyomozás is indult és büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van Az étolaj-forgalmazással kapcsolatos áfacsalások már a Bunge Zrt. bejelentése előtt is az adónyomózók és a NAV ellenőrök “kiemelt vizsgálati területét képezte” – jegyzi meg a jelentés.
Forrás: napi.hu
Fotó: nyugat.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS