“Négy pontban már kompromisszumot kötött a magyar kormány az Európai Bizottsággal, a folytatásban egy antikorrupciós munkacsoport létrehozása lehet az, amivel bizonyítunk Brüsszelnek, hogy komolyan vesszük a korrupció elleni harcot és nincs semmi takargatnivalónk” – mondta a PestiSrácok.hu-nak Navracsics Tibor. Kérdésünkre azt is hangsúlyozta: sem a gyermekvédelmi törvény, sem az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem témája ezeknek az egyeztetéseknek, vagyis nincs szó arról, hogy ezen kérdésekben engednünk kellene a források lehívásához szükséges két megállapodáshoz.
Az uniós források felhasználásáért felelős miniszter újabb tárgyalási körön van túl az Európai Bizottság tagjaival annak érdekében, hogy Magyarország hozzájuthasson az uniós forrásokhoz. Két területen zajlanak a megbeszélések, és két megállapodás szükséges az Európai Bizottság és a magyar kormány között. Az úgynevezett partnerségi megállapodás az operatív programok forrásainak felszabadításának feltétele, a nemzeti program elfogadása pedig ahhoz kell, hogy a helyreállítási alaphoz hozzáférjünk. Ez utóbbi a nehezebb; itt nyitottak a jogállamisági kérdések. A magyar helyreállítási tervet azért nem fogadta el még a testület, mert a kormány a bizottság szerint nem teljesíti az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat, amelyek főként a források tiszta és átlátható felhasználását szavatolják. Navracsics Tibor úgy látja, közel van a megállapodás, bár a jogállamisági eljárás és a LIBE Bizottság által szerdán elfogadott jelentés negatívan befolyásolja a tárgyalásokat.
Úgy tudnám összegezni, hogy technikai szakértői szinten most már nagyon közel állunk a megállapodáshoz. A politikai akarat kérdéses. Ha lesz politikai akarat az ősz folyamán, akkor aláírható tulajdonképpen mind az operatív programok, tehát a partnerségi megállapodás tekintetében, mind az újjáépítési alap tekintetében a megállapodás. A tárgyalások során nyilvánvalóvá vált számomra, hogy akármelyikről is legyen szó, akár a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos eljárásról, akár az újjáépítési alapról, akár pedig a partnerségi megállapodásról, mindegyikkel kapcsolatban ugyanazokat a kérdéseket, ugyanazokat a kifogásokat mondja el a bizottság
– mondta a PestiSrácok.hu-nak Navracsics Tibor.
Brüsszelnek nem célja a gyermekvédelmi törvény megsemmisítése, és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás is nyitott kérdés
Miközben a jobboldali szavazótáborban tartja magát, hogy a gyermekvédelmi törvényünket akarják kilőni és mindenáron az Európai Ügyészségbe akarnak terelni bennünket, a miniszter szerint most egyikről sincs szó. Portálunknak azt mondta: a gyermekvédelmi törvényt neki senki szóba sem hozta a megbeszélések során, az Európai Ügyészséghez való esetleges csatlakozás pedig egyelőre nyitott kérdés, és nem feltétele ezeknek a megállapodásoknak. Szavai szerint két alapvető kérdéskör van, ami az Európai Bizottság aggályait, kritikáit illeti a forrásokhoz való hozzájutáshoz elengedhetetlen megállapodásokhoz. Az egyik a közbeszerzések tisztasága, a korrupció elleni intézkedések, a másik terület az oktatást érinti. Elsősorban arról akarnak meggyőződni Brüsszelben, hogy bárki hozzáférhet az oktatáshoz Magyarországon és nincs jelen szegregáció. A bizottság kérdései szinte megegyeznek három, hazánkat érintő ügyben, úgymint a partnerségi megállapodás, a nemzeti program és a jogállamisági eljárás.
Megállapodtunk abban, hogy az egyik eljárásban feltett kérdésekre adandó válaszainkat elküldjük a másik két tárgyalási sorozat szereplőinek is, és ugyanakkor nyitottak vagyunk minden további kérdésre, és igyekszünk ezekre pontosan válaszolni
– mondta a miniszter. Navracsics Tibor emlékeztetett arra is – mint azt már Gulyás Gergely is bejelentette a Kormányinfón –, hogy négy pontban tulajdonképpen megköttetett a kompromisszum.
A következő lépés, hogy hasonlóan ahhoz, ahogyan 2010 és 2011 között, amikor én voltam a közigazgatási és igazságügyi miniszter, működött egy antikorrupciós kerekasztal vagy munkacsoport, most is létrehoznánk egy ilyet. Biztosítjuk benne a részvételt a civil szervezetek számára, hogy jelezzük Brüsszelnek is: komolyan vesszük a korrupció elleni harcot, és nincs semmi takargatnivalónk. Ezzel a munkacsoporttal egyben a közbeszerzésekben biztosítjuk a civil kontrollt
– hangsúlyozta az uniós források felhasználásáért felelős miniszter. Kiemelte: ezzel összességében technikai szinten, szakértői szinten a vége felé járnak a tárgyalások és a pontosítások is. A jogállamisági eljárással kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta: ez még “kvázi” nyitott ügy. A kormány június 27-én küldte vissza válaszát az Európai Bizottságnak, a hivatalos bizottsági értékelés még nem érkezett meg.
Ezen a fronton várhatók még további kérdések, de egyébként összességében a tárgyalások jól haladnak
– fogalmazott a kormánypárti politikus. Közben annyi fejlemény történt az ügyben, hogy az Európai Parlament LIBE Bizottsága elfogadta a jogállamisági szempontból Magyarországot elmarasztaló jelentést szerdán. Itthon olyan hangok is megjelentek, miszerint a LIBE Bizottság felpörgette az eseményeket a bizottság és hazánk közötti tárgyalások jó irányának hírére, és meg akarják akadályozni, hogy megállapodás szülessen és megkapjuk a nekünk járó eurómilliárdokat. Kérdésünkre Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban azt mondta: mivel a jelentés elfogadása az ő legutóbbi tárgyalásai után történt, ezért azokra konkrétan nem volt hatása, így ez a politikai környezet és hangulat negatív irányban befolyásolja a tárgyalásokat.
Az Európai Parlamentnek nagyon erős közvélemény-befolyásoló hatása lehet
– húzta alá Navracsics. Emlékeztetett, hogy amikor Lengyelországgal is aláírta az Európai Bizottság a megállapodást az újjáépítési alap felhasználásáról, akkor az Európai Parlamentben aláírásgyűjtés indult egy bizalmatlansági eljárás elindításáért az Európai Bizottság ellen.
A most elfogadott dokumentumok és egyáltalán az Európai Parlament baloldala általi hangulatkeltés kedvezőtlenül befolyásolja a tárgyalásokat
– fogalmazott a miniszter. A PestiSrácoknak adott interjúban arról is beszélt: elvileg bármely másik tagállam európai politikusainak célja lehet a magyar megállapodások gátlása, fűződhet érdekük ehhez, sőt, más tagállam is megkaphatja az eredetileg Magyarországnak járó forrásokat. Ez a pénz (összesen közel 20 ezer milliárd forintnyi összeg) zárolt, meglévő pénz. Szavai szerint, amennyiben hazánknak nem sikerül megállapodást kötnie Brüsszellel, akkor a nekünk szánt források nyitottá válnak, így bejelentkezhetnek érte más tagállamok is.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS