Ne paksolják el a jövőnket! – Civilek tüntettek Paks 2 ellen

A tervezett új paksi atomerőmű-blokkokról szóló orosz-magyar megállapodás ellen tüntettek civil szervezetek február 1-én Budapesten. Magyarország alkotmányos jogrendjével ellentétes, így semmis a titokban megkötött megállapodás Paks2-ről – mondja Valki László nemzetközi jogász.

A Ne paksolják el a jövőnket! – NEM a paksi paktumra elnevezéssel meghirdetett demonstrációt az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Paks Vobiscum? és a Védegylet szervezte, a megmozduláson részt vett az LMP több politikusa is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium József nádor téri épülete előtt mintegy 500 ember részvételével tartott tüntetésen Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője azt mondta: a magyar miniszterelnök által a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződés semmire nem kötelezi Magyarországot, mert az titokban köttetett, így ellentétben áll az ország alkotmányos jogrendjével.

Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója úgy vélekedett, hogy az atomerőmű bővítése nem valósul meg, mert Magyarországnak nem áll érdekében újabb orosz energiafüggőséget magára erőszakolni. Az országnak nem érdeke egy drága, soha meg nem térülő beruházással “devizahitelessé” tenni az utókort, annál is inkább, mert ez az energia a duplájába-háromszorosába kerülne a jelenleg megtermeltnek – hangoztatta.

Lányi András író, ökopolitikus a demonstráción azt hangsúlyozta, hogy a “parlamenti szavazógép” ugyan jóváhagyhatja a szerződést, de ez csak a kezdetét jelenti majd az atomerőmű-vitának. “Más, normális országokban” először vitatkoznak, és csak utána döntenek – tette hozzá.

A zömében fiatalokból álló tömegben sokan “Stop Paks” matricát viseltek a mellkasukon illetve a kifeszített molinókon a többi között az volt olvasható: “Paksi paktum nem!”, “Továrisi welcome”, “Ne paksoljátok el a jövőnket”, “Csernobilt drága pénzért?”, “Orosz rulett”, “A Nap sugározzon, ne az atom!”. A demonstráció végén a tömeg ütemesen skandálta a “nem hagyjuk” jelszót.

A paksi atomerőmű bővítése kapcsán nagy a bizonytalanság, de egyelőre úgy tűnik, hogy magáról a beruházásról a nemzetközi jog hatálya alá tartozó államközi szerződést még nem írtak alá – véli Valki László nemzetközi jogász. A nemzeti fejlesztési miniszter valamilyen megállapodást aláírt ugyan a Roszatom vezetőjével, ám egy tárcavezető és egy magáncég közötti kontraktus bizonyosan nem keletkeztet semmilyen nemzetközi közjogi kötelezettséget – állítja Valki. A dokumentum tartalma nem ismert, így viszont a szakértő azt nem zárja ki, hogy annak lehetnek – például a szerződés egyoldalú felmondása esetére kilátásba helyezett – magánjogi következményei. Valki László jelezte: az Alkotmánybíróság (AB) a nemzetközi szerződések alaptörvénnyel való összhangját erre irányuló kezdeményezés esetén, de akár hivatalból is vizsgálhatja.

A nol.hu cikke szerint az alkotmánybírák a megállapodást annyiban vizsgálhatják, hogy az nem tartalmaz-e az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezést. Ha erre a következtetésre jutnának, úgy dönthetne az AB, hogy a köztársasági elnök ne erősítse meg a nemzetközi szerződést, és ne hirdesse ki az erről szóló törvényt. Annak sincs persze akadálya, hogy az alaptörvény-ellenességet utólag állapítsák meg – jelentette ki Valki. Emellett nyilván mérlegelés tárgya lehetne az is, hogy összeegyeztethető-e az alaptörvénynek az adósság csökkentésére vonatkozó klauzulájával az, ha egy háromezermilliárdos – a nemzeti jövedelem tíz százalékát kitevő – beruházást kormányzati garanciavállalás mellett bonyolítanak le.

A kormány köthet államközi szerződést, olyat azonban nem, amely valamely uniós kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné – hívta fel a figyelmet Magyar Gábor Brüsszelben élő ügyvéd. Szerinte e tekintetben kétséges, hogy egy igen nagy értékű beruházás közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő megvalósítása nem megy-e szembe a közösségi joggal. – írja a nol.hu.

Pénteken benyújtotta a kormány a parlamentnek a Moszkvában aláírt orosz-magyar szerződést a Paksi Atomerőmű bővítéséről. Ebből kiderül, hogy Oroszország csak húsz évig vállalja az elhasznált fűtőelemek tárolását vagy feldolgozását, ez után a hulladékot visszaszállítják Magyarországra. Erről eddig a kormányzati kommunikáció nem szólt. Hiányzik a szerződésből az új atomerőmű ára, a finanszírozás kérdése, illetve az is, hogy mikor kell elkezdeni és befejezni az építkezést. A határidőkről csak annyit lehet megtudni, hogy a szerződés határozatlan időre szól, de csak akkor lép hatályba, mikor „diplomáciai csatornákon megérkezik az utolsó írásos tájékoztató arról, hogy a felek eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges hazai eljárásoknak”. A Nézőpont intézet tegnap felmérése szerint a megkérdezettek 52 százaléka tartja szükségesnek a bővítését, 25 százalékuk ellenzi azt, 23 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Forrás: greenfo.hu