Négy év börtönbüntetést kapott első fokon a nyelvvizsgabotrány fővádlottja

Négy év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék szerdán első fokon azt a nyelvvizsgáztatót, aki egy társával 300 ezer forintért segített angol középfokú nyelvvizsgához jutni – valós teljesítmény nélkül – számos vizsgázónak.

A 2010-2011-ben történt bűncselekmények miatt összesen 18 embert vádolt meg az ügyészség, négyen nyelvvizsgáztatók voltak, egy vádlott közvetítőként működött, és vádlott lett 12 vizsgázó is.

Az elsőrendű vádlottat, aki nyelvvizsgáztatóként dolgozott, 12 rendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetésben és közokirat-hamisításban találta bűnösnek a bíróság.

A férfit – aki a büntetőeljárás során beismerő vallomás tett – a bíróság börtönbüntetés mellett négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, hat évre a nyelvvizsgáztatói foglalkozástól, valamint 200 ezer forintos pénzbírságra ítélte. Emellett a bíróság elrendelte a szabálytalan nyelvvizsgáztatásból származó 3,5 millió forint elkobzását.

A férfi az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán arról beszélt, nehéz helyzetbe hozta a kollégáit, akiktől bocsánatot kér, amiért visszaélt a gyanútlanságukkal.

A bíróság felmentette a korrupciós bűncselekmény alól a megvádolt másik három nyelvvizsgáztatót, mert nem volt bizonyítható, hogy tudtak a szabálytalan vizsgáztatásról. A vizsgáztatók egyébként azt vallották, nem tudtak a vesztegetésről, és megbíztak az elsőrendű vádlottban, aki a szóbeli vizsgákon az adminisztrációt intézte. A bíróság ugyanakkor a szóbeli vizsga jegyzőkönyvének szabálytalan kitöltése miatt közokirat-hamisítás miatt egyiküket próbára bocsátotta, két vádlottat pedig pénzbüntetésre ítélt.

Az ügyben a közvetítő, a per ötödrendű vádlottja volt az, aki “összehozta” a vizsgázókat a vizsgáztatóval, egyes esetekben a vizsga helyszínére fuvarozta a vizsgázókat, és tájékoztatta az elsőrendű vádlottat arról, hány szabálytalan vizsgázó fog érkezni, valamint tartotta a kapcsolatot a vizsgázókkal. Az ő – más ügyben folytatott – telefonlehallgatása nyomán derült ki a vesztegetési ügy.

A bíróság szerint a férfi két esetben maga tett ajánlatot a vizsgázóknak a “könnyebb” módról, tíz esetben pedig a vizsgázók keresték meg, ezért kétrendbeli, felbujtóként és tízrendbeli, bűnsegédként elkövetett vesztegetésben és közokirat-hamisításban találták bűnösnek. Ezért 1,5 év börtönbüntetést kapott, amit három évre felfüggesztettek, továbbá 180 ezer forint pénzbüntetésre és csaknem 600 ezer forint vagyonelkobzásra ítélték.

A perben 13 vizsgázót vádoltak meg veszegetéssel és közokirat-hamisítással, közülük egy vizsgázót felmentettek, mert az bizonyítható volt, hogy felvette a kapcsolatot a közvetítővel, de az nem, hogy szabálytalan volt a vizsgája. A többi 12 vádlott esetében – akiknek egy része beismerő vallomást tett – a bíróság 60 ezer és 150 ezer forint közötti pénzbüntetést szabott ki. Az ügy két vádlottját, akik rendőrként követték el a vesztegetést, ezen kívül lefokozásra és 1,5 éves, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre is ítélték.

Az ügyész a vizsgáztatók, a közvetítő és egy vizsgázó vonatkozásában fellebbezett, a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. Tíz vizsgázó esetében azonban – mivel az ügyész, a vádlottak és a védők is tudomásul vették a döntést – az ítélet jogerőssé vált.

Az ügyet a nyilvánosságban korábban a Budapesti Corvinus Egyetemmel hozták összefüggésbe, ám az intézmény többször jelezte, hogy csupán a helyszínt biztosította a vizsgáztatásokhoz. A vádbeli esetekben a szervező az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ volt.

MTI