Négy százalékkal is növekedhet jövőre a GDP
A kormány elküldte az Európai Bizottságnak a konvergenciaprogamot, amelyet minden évben szokás szerint április 30-ig kell teljesítene. A dokumentum azért is lényeges, mivel a Pénzügyminisztériumnak a középtávú terveket is be kell mutatnia, hogy pontosan milyen államháztartási és makrogazdasági folyamatokkal tervez a következő években. A dokumentum szerint a magyar gazdaság a veszélyes nemzetközi környezetben is elkerüli a recessziót. 2023 egészében 1,5, jövőre 4 százalékkal növelheti teljesítményét. A szaktárca azzal számol, hogy az infláció csökkenése az év második felében felgyorsul, amely az év végén egy számjegyű, jövőre pedig 6 százalék lehet átlagosan.
A Világgazdaság cikke szerint a konvergenciaprogram emellett támpontot adhat ahhoz is, hogy megtudjuk, milyen feltételek mentén tervezheti meg a PM a 2024-es büdzsét. A most megküldött program szerint az idei 1,5 százalék után jövőre 4 százalékkal bővülhet a GDP. Ez a lendület pedig a következő években is fennmaradhat, a kormány 2025-re és 2026-ra 4,3–4,5 százalékos növekedést valószínűsít.
A programból az is kiderül, hogy az idei év második felében a kereslet és a beruházások is lendületet vehetnek, a dezinflációs folyamat felgyorsulásával ugyanis újra növekedésnek indul a kiskereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás. Ezt erősíthetik a lakosság magas, fogyasztássimításra is felhasználható megtakarításai. A háztartások pénzügyi vagyona a tavalyi évben is növekedni tudott: csaknem 70 ezer milliárd forintot értek el a lakossági nettó megtakarítások.
A növekedés strukturális jellegzetességei kapcsán kiemelik, hogy egyre inkább az extenzív, főként munkaerő-bővítésen alapuló növekedésről az intenzív fejlődés felé terelődik a hangsúly, azaz a hatékonyság és a tőkefelhalmozás kerül előtérbe. Ennek köszönhetően a termelékenység potenciális növekedéshez való hozzájárulása fokozatosan emelkedhet: az előrejelzési horizont végére elérheti a 3 százalékpontot. Ami a leglényegesebb, hogy a kilátások továbbra is kedvezők: 2027-ben a gazdaság potenciális növekedése ismét 4 százalék közelébe gyorsulhat.
A költségvetés hiánya az idei 3,9 százalék után jövőre 3 százalék alá bukhat, tehát 2019 után ismét teljesülhet a 3 százalékos maastrichti kritérium. Ezzel párhuzamosan az államadósság mérséklődése is egyre dinamikusabb lehet a koronavírus-járvány miatt végrehajtott fiskális lazítást követően: 2024-ben a GDP 66,7 százalékára süllyedhet az adósságmutató, ami 2026-ra – több mint 20 év után – ismét 60 százalék alá eshet. Ami az inflációt illeti, az idei 15 százalék után jövőre 6 százalékos lehet a kormány várakozásai alapján; ez lényegében megegyezik az elemzők és a Magyar Nemzeti Bank mostani számításaival.
A magas infláció miatt végrehajtott kamatemelések miatt jelentősen nőnek az állam kiadásai: 2024-ben a GDP 4,1 százalékát tehetik ki a kamatkiadások, viszont az azt követő években ez az arány folyamatosan mérséklődhet. Erről Orbán Viktor is azt mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei gazdasági évnyitóján, hogy alaposan feladja a leckét a hazai a gazdasági döntéshozóknak.
Amennyiben a konkrét adatok és az elemzés érdekli, ITT olvashatja el, hogy milyen makrogazdasági környezettel számol a kormány a jövőben.
Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre
