Negyedmillió szír migráns rendelkezik családegyesítési joggal Németországban

Németországban több mint negyedmillió szíriai menekült rendelkezik családegyesítési joggal – írta szerdán a Bild című lap egy nem nyilvános kormányzati kimutatásra hivatkozva. A Bild beszámolója szerint a kormány belső elemzésében kiemelték, hogy a szíriaiak alkotják a menekültek világszerte legnagyobb csoportját. Németországban 2015-ben 162 510 szíriai állampolgár nyújtott be menedékjogi kérelmet, 2016-ban pedig 268 866. Közülük 267 500 ember szerzett családegyesítési joggal járó menekültstátuszt.

Korábban az úgynevezett oltalmazottak is kezdeményezhettek családegyesítést, ezt a jogot 2016-ban két évre felfüggesztették. Oltalmazotti státusz azoknak a menedékkérőknek jár, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert hazájukban súlyos sérelem érheti őket. A Bild által ismertetett elemzés alapján a korábban vártnál jóval kevesebb szíriai állampolgár kezdeményezhet családegyesítést. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) 2015-ben még azzal számolt, hogy akár félmillió szíriai is szerezhet családegyesítési jogot. Ez a jog a genfi menekültügyi egyezmény alapján ugyan nem jár a menekülteknek, de a német alaptörvény lehetőséget ad a családegyesítésre. Azonban csupán a szülőkből vagy házastársakból és gyerekekből álló úgynevezett magcsalád egyesítését lehet kérelmezni. Az egyelőre ismeretlen, hogy egy-egy menekültre mennyi családegyesítési vízummal érkező ember juthat. A BAMF egy korábbi elemzésében 0,9-1,2 közötti szorzóval számolt, ami alacsony a laikusok körében előforduló, ötszörös-hatszoros szorzóra vonatkozó aggodalmakhoz képest. A viszonylag alacsony szorzónak az a magyarázata, hogy a Németországba érkező menedékkérők jellemzően egyedülálló fiatal felnőttek, akik egyetlen rokonuk átköltöztetését sem kezdeményezhetik. Az eljárás körülményes és lassú. Családegyesítési vízumot csak a tartózkodási hely – elsősorban Törökország, Libanon és Jordánia – szerint illetékes német külképviseleteken lehet kérni. Ezek személyzetét ugyan éppen az eljárások gyorsításának céljával bővítették, de így is hosszú a várakozási idő. A külügyminisztérium legutóbbi adatai alapján tavaly a január-szeptemberi időszakban mintegy 40 ezer ilyen vízumot adtak ki.

PS/MTI, Fotó: hír.ma