Nehezen halad Demszky elszámoltatása

Egyetlen jogerős ítélet sem született még az MSZP–SZDSZ-es vezetés idején történt fővárosi korrupció- és visszaélésgyanús ügyekben. Az ügyészség tájékoztatása szerint míg az önkormányzati cégeknél zajló büntetőeljárásokban további vádemelések várhatók, a nagy beruházásoknál nincs előrelépés. – írja a mai Magyar Nemzet.

A 4-es metró, az üvegbálna vagy a közmű-privatizáció szerződései miatt évek óta tart a nyomozás. A határidőket folyamatosan meghosszabbítják, de gyanúsítottak annak ellenére sincsenek, hogy az aláírók, közöttük Demszky Gábor volt főpolgármester neve közismert.

Magyarország legnagyobb, 452 milliárd forintos beruházása, a 4-es metró építése ügyében jelenleg hivatali vesztegetés miatt folyik nyomozás a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályán – derült ki a Fővárosi Főügyészségnek a Magyar Nemzet kérdéseire adott válaszából. Az Európai Unió által is támogatott fejlesztésnél tapasztalt visszaélések ügyében a korábbi években számos feljelentés született.

A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint a több szálon is elindított nyomozásokat egyesítették, ám a legfrissebb adatok szerint ma már csak a tanácsadói szerződések és a metrókocsi-beszerzés miatt zajlik eljárás. Gyanúsítotti kihallgatás nem történt, a nyomozás jelenlegi határideje 2013. október 3-án jár le. Az Állami Számvevőszék 2010 szeptemberében, még a volt SZDSZ-es főpolgármester, Demszky Gábor idején tett feljelentést. S bár Tarlós István (Fidesz–KDNP) jelenlegi főpolgármester az elmúlt három évben több tíz milliárd forintot „alkudott le” a metróberuházáshoz kapcsolódó Alstom-, Siemens- és Swietelsky-szerződésekből, a kár így is százmilliárdos lehet.

Emlékezetes, a számvevők sok tíz millió forintos visszaélést tártak fel a Főpolgármesteri Hivatal korábbi tanácsadói szerződései ügyében, azonban a nyomozást a rendőrség 2012 nyarán megszüntette, a határozat ellen benyújtott panaszt pedig a Fővárosi Főügyészség elutasította. Bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozást a – szintén uniós források felhasználásával készült – csepeli szennyvíztisztító 120 milliárd forintos beruházása ügyében is; ez ellen még panasz sem érkezett.

A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja.