Kijev nem fogja eltörölni sem a 2017-es oktatási törvényt, sem az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt, de kész az egyenrangú párbeszédre és a megállapodásra Magyarországgal – jelentette ki Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes a Szevodnya című ukrán lapnak adott, pénteken publikált interjúban – írja a Magyar Nemzet.
A tisztségviselő a távirati iroda szerint emlékeztetett arra, hogy Ukrajna maga kérte az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalását az oktatási törvényről, és mostanra a testület hét ajánlásából hatot már végre is hajtott. Az utolsót – a magániskolákra vonatkozót – a középszintű oktatásról szóló törvényben rendezi, amelyet első olvasatban a parlament már elfogadott, és reményei szerint még ebben a hónapban véglegesen jóváhagy. A nyelvtörvény vizsgálatát nemrégiben szintén megkezdte a Velencei Bizottság; állásfoglalása decemberre várható. Bodnar emlékeztetett arra, hogy Kijev készül egy kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényt is elfogadni, amelynek kidolgozásába szavai szerint be akarják vonni az ukrajnai nemzeti kisebbségi közösségek képviselőit. Arra a kérdésre, hogy mit tesz akkor Kijev, ha a feltételek teljesítése ellenére Budapest tovább blokkolja Ukrajna és a NATO kapcsolattartását, a miniszterhelyettes kijelentette: Ukrajna számára a NATO-val való kapcsolat stratégiai jelentőségű.
Kinyilatkoztattuk, hogy csatlakozni kívánunk a szövetséghez, tagjává akarunk válni. Ezért bármilyen figyelmeztetést, megjegyzést igyekszünk figyelembe venni, de csak olyanokat, amelyek nem átpolitizáltak. Ebben az esetben, ha ez politikai nyomás vagy zsarolás, az nekünk elfogadhatatlan
– fogalmazott a politikus.
Az oktatási törvényt Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azért kifogásolták, mert a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól kezdve a tárgyak többségénél elrendeli az ukrán nyelven való oktatásra való áttérést. A kisebbségi ügyekre mindig nagyon érzékeny ellenzéki pártok továbbra sem nyilvánultak meg az ügyben.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
khm
2019-11-16 at 15:08
Nem kell eltörölni!
Elég módosítani,hogy nem vonatkozik a Kárpátaljai (zakarpatszka) Magyarokra!
Amúgy sem egy világnyelv az az ukrán,tehát haszna sincs,ah azt tanulnák idegen nyelvként.
MacMondeau
2019-11-16 at 15:24
ebben a kérdésben az ukrán kormány véleménye számítaná a legkevesebbet(már ha lenne-kormány is meg vélemény is)-aki ukránul beszél nem biztos hogy ukrán érdekeket képvisel-hiú ábránd hogy mi vagy az ukránok blokkolni tudnánk ukrajna bekebelezését és az ukrajna lakosainak máris tartó beáldozását…
Aromo a fékezhetetlen agyvelejű nyúl
2019-11-16 at 18:36
Az Ukrajnában élők nyolcvan százaléka nem beszél ukránul. PONT
Dodó
2019-11-18 at 09:46
Ezért volna szükséges konszenzusra jutni, mert enélkül ” nem lesz béke az olajfák alatt”. Az ország történetéhez tartozik, hogy miután szuverén állammá váltak, a lakosság összetételéből adódóan szinte lehetetlen egyezségre jutni. Persze ha volna kormányzati akarat, de úgy látszik, hogy nemis lesz egyhamar. Az rendjén van, hogy a hivatalos nyelv az ukrán, de mint ismeretes: az ukrán nemzetiségűek jelentős része sem beszéli az ukrán nyelvet. De mmegfosztani az ott elő nemzetiségeket jogaiktól, először a nyelvtörvény bevezetése révén, az ostobaság, és nacionalista túlkapás. Itt lenne a lehetőség, hogy Ukrajna szuverén, olyan igazi demokratikus országgá váljon, persze, ha nem szólna bele a nyugat. Miért nem veszik alapul a német mintát, ahol ún. tartományok keretében élnek az emberek. Mint ismert, hogy az országban jelentős, több millióra tehető azok száma, akik orosz nemzetiségűek, de jelentős más nemzetiségűek száma is, mint pl.: a magyarok, románok, lengyelek, akik ott akarnak továbbra is élni, dolgozni, s az országot gyarapítani. Akkor miért akarják őket mindenáron megfosztani identitásuktól? Ez a szándék csak az örök elégedetlenségének lenne a melegágya, ami senkinek sem volna jó. Hogy mi lenne a megoldás? Józanul gondolkodni.