Döntését Kiska azzal indokolta, hogy több időt akar tölteni a családjával, ugyanakkor rámutatott: teljesen nem akar távozni a politikából. Politikai ellenlábasa, Robert Fico szerint viszont Kiska döntésének hátterében inkább az állhat, hogy állítólag bizonyíték van arra, hogy Kiska a 2014-es elnökválasztási kampányban a megengedettnél jóval több pénzt költött el, valamint volt cégében jogosulatlan áfa-visszaigénylésekbe ment bele.
Kiska tavaly áprilisban spekulációk sorának vetett véget, amikor bejelentette, hogy nem alapít politikai pártot, és nem fog indulni a parlamenti választásokon sem. Kiskát többnyire a legesélyesebb lehetséges elnökjelöltnek mutatták a felmérések. Döntése ennek ellenére nem számít különösebb meglepetésnek, mivel hétfőn Robert Fico volt kormányfő, Kiska politikai ellenlábasa, nyilatkozatban jelezte, hogy az elnök kedden bejelenti lemondását.
Fico szerint Kiska döntésének hátterében inkább a szlovák Pénzügyi Felügyeletnek az államfő volt cégéről készült jelentése áll, melyet kedd délután vizsgál a parlament összeférhetetlenségi bizottsága. Noha a jelentés tartalma nem nyilvános, Fico azt azzal hozta összefüggésbe, hogy állítólag bizonyíték van arra, hogy Kiska a 2014-es elnökválasztási kampányban a megengedettnél jóval több pénzt költött el. Fico – aki maga is indult a 2014-es elnökválasztáson, de alulmaradt Kiskával szemben a választás második körében – hétfői sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy volt cégében Kiska jogosulatlan áfa-visszaigénylésekbe “ment bele.”
Kiska, akit tanácsadói Soros György által támogatott intézményekhez is közel állónak tartanak, Robert Fico legkarakteresebb politikai ellenfelének számít. Dacára annak, hogy a szlovák jogrend alapján jogkörei inkább jelképesek, a Fico-kormány elleni sorozatos bírálataival tevékenyen részt vállalt a februári újságíró-gyilkosság után kialakult belpolitikai válságban is, amely Robert Fico lemondásához és a kormány széles körű átalakításához vezetett. Szlovákiában jövő tavasszal tartják a következő államfőválasztást, amelyen a lakosság közvetlenül választ elnököt. Már többen jelezték, hogy indulni akarnak a posztért, azonban egyelőre nem vált ismertté olyan jelölt neve, akinek elemzők szerint kiemelkedő esélyei lehetnének a győzelemre, ami azt jelzi, hogy a “nagy nevek” várhatóan csak később jelentik be indulási szándékukat. Kiska már a második komolyabb lehetséges jelölt volt, aki azt közölte, hogy nem indul. Elsőként Miroslav Lajcák külügyminiszter jelentette be, hogy nem fog pályázni.
Forrás: MTI; Fotó: TASR
Facebook
Twitter
YouTube
RSS